Esti mesék gyerekeknek online

A nádsíp készítője
– Ne fújd meg! – kiáltotta az öreg bácsi, de akkor már késő volt. A vékony nádsíp felsivított Palkó kezében, mire a műhely összes ablaka …

A kék kagyló hangja
– Hallgass már el! – szólt rá Lilla a kék kagylóra, amely a kötényzsebében olyan mély hangon búgott, hogy beleremegtek a kikötőben sorakozó tejesüvegek. A …

A nyári csobbanás napja
– Most még ne! – kiáltotta Panka, amikor a polgármester már fél lábbal a tó fölé hajló fűzfán egyensúlyozott. Aznap olyan hőség ült Kerekberekre, hogy …

A csillagszórós éjszaka
– Ez nem is csillag, hanem egy görbe lábú krumpli! – nevetett Marci, miközben csillagszórójával nagy íveket rajzolt a sötétbe. A nyári ünnepen lampionok himbálóztak …

A vándorló napágy
– Már megint elvándorolt! – kiáltotta Bori, amikor reggel kilépett a nádas mellől. A piros-fehér csíkos napágy előző este még a büfé mögött állt, most …
Esti mesék
Legfrissebb meséink
Verses mesék
Népmesék
Az aranyszőrű bárány (magyar népmese)
Mesélek Neked
Volt egyszer egy szegény ember, akinek annyi gyermeke volt, mint a rosta lika, még eggyel több. Hol volt mit egyenek, …
Dongó meg Mohácsi (magyar népmese)
Mesélek Neked
Hol volt, hol nem volt, én se tudom, hol volt, te se tudod, hol volt, volt a világnak két legszélső …
Szép Palkó (magyar népmese)
Mesélek Neked
Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl volt, volt egyszer egy szegény asszony. Ennek a szegény asszonynak egy …
A róka meg a farkas aratni megy (magyar népmese)
Mesélek Neked
Volt egyszer egy róka meg egy farkas. Elmentek aratni. Amint mentek az erdőn keresztül, találtak egy tőkében mézet…
A tordai Tündérvár (magyar népmese)
Mesélek Neked
Tordától nem messze, az Aranyos vize mellett van egy hegy, Tündér a neve. Ennek a hegynek a tetején réges-régen egy fényes, nagy vár volt, Tündérvár volt a neve, de ma csak a romladékát lehet látni…
Hercegnős esti mesék
Legnépszerűbb meséink
Állatos mesék
A nádtetős kunyhó titka
A tópart szélén, ahol esténként a nád úgy susogott, mintha régi altatókat dúdolna a szélnek, állt egy roskatag, nádtetős kunyhó. …
A levendulás házikó
A dombok közt, ahol a szél úgy futott végig a füvön, mintha láthatatlan ujjaival simogatná a földet, állt egy aprócska …
A szalmakalap varázsa
A falu szélén, ahol a napraforgók olyan magasra nőttek, mintha az eget akarnák megsimogatni, állt egy öreg vályogház. Az udvarán …
A nyári kövek suttogása
A tó olyan sima volt esténként, mintha az ég lehajolt volna megpihenni benne. Nappal gyerekek szaladgáltak a partján, békák ugrottak …
A cseresznyehold éjszakája
A nyár legmelegebb napja után olyan este érkezett a falura, mintha valaki rózsaszín selyemkendőt borított volna az égre. A kertek …
A bodzavirágos ösvény
Amikor a júniusi nap már mézszínűre melegítette a falu szélét, és a kertek fölött lassan úszott a bodzavirág édes illata, …
A fecske és az orgona
Amikor a tél utolsó, deres lehelete is elolvadt a kertek sarkában, a falu végén álló öreg ház udvarán lassan lilába …
A békés medve és az áfonya
Az erdő mélyén, ahol a fenyők csúcsát reggelente tejfehér köd simogatta, élt egy nagy barna medve. Bende volt a neve, …
A pillangó és a kamilla
Amikor a nyár már aranyporral szórta be a rétet, és a szél úgy suttogott a fűszálak között, mintha altatódalt dúdolna, …
A szarvasbogár és az öreg tölgy
Az erdő legöregebb fája egy hatalmas tölgy volt, amelynek törzse olyan szélesre nőtt az évszázadok alatt, hogy három róka sem …
A mókás borz és a bodzabokor
A patakpart mögött, ahol a fű olyan puhán hajladozott, mintha zöld hullámok ringatnák az erdőt, élt egy borz, akit mindenki …











































































