Esti mesék gyerekeknek online
A nyári harangvirágok
A falu mögött, ahol a dombok úgy simultak egymáshoz, mint alvó bárányok a karámban, terült el egy rét, amelyet mindenki csak Nyári Takarónak nevezett. Tavasszal …
A vízcseppfestő
Amikor elállt az eső, a falu fölött úgy feszült ki a szivárvány, mintha valaki színes selyemszalagot kötött volna a dombok közé. A kertekből nedves föld …
A levélárnyékos utca
A város szélén húzódott egy keskeny, macskaköves utca, amelyet mindenki csak Levélárnyékos utcának hívott. Két oldalán öreg hársfák és juharok álltak, ágaik úgy hajoltak össze …
A kék szalagos papírsárkány
A nyár legmelegebb délutánján a falu fölött úgy remegett a levegő, mintha áttetsző üvegből volna. A kertekben ringatózott a napraforgó, a patakparton tücskök hegedültek, a …
A barackillatú padlás
A ház a falu szélén állt, öreg diófa árnyékában, olyan csöndesen, mintha egész életében titkokat őrzött volna. A legkülönösebb mégis a padlása volt. Amint beköszöntött …
Esti mesék
Legfrissebb meséink
Verses mesék
Népmesék
A csúnya királyfi és a szép királykisasszony (magyar népmese)
Mesélek Neked
Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl volt, volt egyszer egy király, s annak egy olyan szép leánya, …
A félig nyúzott bakkecske (magyar népmese)
Mesélek Neked
Volt egyszer egy öregember meg egy öregasszony, s azoknak volt három gyermekük meg egy kecskéjük. Azt a kecskét el kellett …
A róka meg a daru vendégsége (magyar népmese)
Mesélek Neked
Találkozik a róka a daruval, s kérdi: Hol jártál, daru koma? A daru feleli: A tónál voltam, hogy élelmet keressek, halat fogjak magamnak…
A kiskutya neve (magyar népmese)
Mesélek Neked
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer az Óperenciás-tengeren túl egy nagy fa, annak volt háromszázhatvanhat ága, minden ágán háromszázhatvanhat kányafiú…
A hétszépségű királykisasszony (magyar népmese)
Mesélek Neked
Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egyszer egy szegény ember, s annak egy nagy kamasz fia, …
Hercegnős esti mesék
Legnépszerűbb meséink
Állatos mesék
A nyári kövek suttogása
A tó olyan sima volt esténként, mintha az ég lehajolt volna megpihenni benne. Nappal gyerekek szaladgáltak a partján, békák ugrottak …
A cseresznyehold éjszakája
A nyár legmelegebb napja után olyan este érkezett a falura, mintha valaki rózsaszín selyemkendőt borított volna az égre. A kertek …
A bodzavirágos ösvény
Amikor a júniusi nap már mézszínűre melegítette a falu szélét, és a kertek fölött lassan úszott a bodzavirág édes illata, …
A fecske és az orgona
Amikor a tél utolsó, deres lehelete is elolvadt a kertek sarkában, a falu végén álló öreg ház udvarán lassan lilába …
A békés medve és az áfonya
Az erdő mélyén, ahol a fenyők csúcsát reggelente tejfehér köd simogatta, élt egy nagy barna medve. Bende volt a neve, …
A pillangó és a kamilla
Amikor a nyár már aranyporral szórta be a rétet, és a szél úgy suttogott a fűszálak között, mintha altatódalt dúdolna, …
A szarvasbogár és az öreg tölgy
Az erdő legöregebb fája egy hatalmas tölgy volt, amelynek törzse olyan szélesre nőtt az évszázadok alatt, hogy három róka sem …
A mókás borz és a bodzabokor
A patakpart mögött, ahol a fű olyan puhán hajladozott, mintha zöld hullámok ringatnák az erdőt, élt egy borz, akit mindenki …
A rigó és a cseresznyefa
A dombok között, ahol tavasszal úgy ült meg a napfény a réteken, mintha aranyporral hintették volna be a füvet, állt …
A teknős és a vízitök
A nádas szélén, ahol a tó reggelenként ezüstös párát lehelt az égre, élt egy kis teknős, akit Tódornak hívtak. Tódor …
A kecske és a hegyi virág
A Ködhegy oldalában, ahol a sziklák közt ezüstösen csillogott a harmat, élt egy fiatal kecske, akit Borókának hívtak. Fürge volt, …
