Esti mesék gyerekeknek online
A hársfa árnyékában
– Ezt nem én találtam ki! – tiltakozott Bence, amikor a meséjében szereplő háromlábú róka egyszer csak kidugta a fejét a hársfa gyökerei közül. A …
A dióhéjrepülő
– Ez nem csónak lesz – jelentette ki Marci, miközben a fél dióhéjat az asztalra állította. – Ez repülő. A nagypapája letette az újságot, és …
A tücsökfényes udvar
– Kapcsoljátok le a csillagokat! – kiáltotta Bori a gangról, mire a házmester, Kázmér bácsi kidugta fejét a muskátlik közül. – A csillagoknak nincs kapcsolójuk …
A nádsíp készítője
– Ne fújd meg! – kiáltotta az öreg bácsi, de akkor már késő volt. A vékony nádsíp felsivított Palkó kezében, mire a műhely összes ablaka …
A kék kagyló hangja
– Hallgass már el! – szólt rá Lilla a kék kagylóra, amely a kötényzsebében olyan mély hangon búgott, hogy beleremegtek a kikötőben sorakozó tejesüvegek. A …
Esti mesék
Legfrissebb meséink
Verses mesék
Népmesék
A beteg király (magyar népmese)
Mesélek Neked
Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, még az Óperenciás-tengeren is túl, volt egy király. Ez a király olyan nehéz betegségbe esett, hogy hiába hívták össze a világon amennyi csudadoktor volt, egy sem tudta meggyógyítani…
Benet úr (Mátyás király mese, magyar népmese)
Mesélek Neked
Azt hiszem, hogy Benet úr ivadéka lehetett Venturnénak, annak a kevély asszonynak, akiről már meséltem néktek. Venturné gazdag úrasszony volt, …
A régi horgászkalap
Mesélek Neked
A falu szélén, ahol a nádas úgy susogott esténként, mintha régi titkokat mesélne a szélnek, állt egy alacsony, fehérre meszelt …
Az ördög és a két leány (magyar népmese)
Mesélek Neked
Volt egyszer egy szegény ember meg egy szegény asszony, mind a kettő özvegy volt, s mind a kettőnek volt egy-egy …
Szerencse és az Áldás (magyar népmese)
Mesélek Neked
Volt egyszer egy földhöz ragadt szegény ember. Mindennap kötött egy hát seprűt, elvitte a városba s úgy éldegélt a feleségével …
Hercegnős esti mesék
Legnépszerűbb meséink
Állatos mesék
A vízcseppfestő
Amikor elállt az eső, a falu fölött úgy feszült ki a szivárvány, mintha valaki színes selyemszalagot kötött volna a dombok …
A nádtetős kunyhó titka
A tópart szélén, ahol esténként a nád úgy susogott, mintha régi altatókat dúdolna a szélnek, állt egy roskatag, nádtetős kunyhó. …
A levendulás házikó
A dombok közt, ahol a szél úgy futott végig a füvön, mintha láthatatlan ujjaival simogatná a földet, állt egy aprócska …
A szalmakalap varázsa
A falu szélén, ahol a napraforgók olyan magasra nőttek, mintha az eget akarnák megsimogatni, állt egy öreg vályogház. Az udvarán …
A nyári kövek suttogása
A tó olyan sima volt esténként, mintha az ég lehajolt volna megpihenni benne. Nappal gyerekek szaladgáltak a partján, békák ugrottak …
A cseresznyehold éjszakája
A nyár legmelegebb napja után olyan este érkezett a falura, mintha valaki rózsaszín selyemkendőt borított volna az égre. A kertek …
A bodzavirágos ösvény
Amikor a júniusi nap már mézszínűre melegítette a falu szélét, és a kertek fölött lassan úszott a bodzavirág édes illata, …
A fecske és az orgona
Amikor a tél utolsó, deres lehelete is elolvadt a kertek sarkában, a falu végén álló öreg ház udvarán lassan lilába …
A békés medve és az áfonya
Az erdő mélyén, ahol a fenyők csúcsát reggelente tejfehér köd simogatta, élt egy nagy barna medve. Bende volt a neve, …
A pillangó és a kamilla
Amikor a nyár már aranyporral szórta be a rétet, és a szél úgy suttogott a fűszálak között, mintha altatódalt dúdolna, …
A szarvasbogár és az öreg tölgy
Az erdő legöregebb fája egy hatalmas tölgy volt, amelynek törzse olyan szélesre nőtt az évszázadok alatt, hogy három róka sem …
