Esti mesék gyerekeknek online
A nyári harangvirágok
A falu mögött, ahol a dombok úgy simultak egymáshoz, mint alvó bárányok a karámban, terült el egy rét, amelyet mindenki csak Nyári Takarónak nevezett. Tavasszal …
A vízcseppfestő
Amikor elállt az eső, a falu fölött úgy feszült ki a szivárvány, mintha valaki színes selyemszalagot kötött volna a dombok közé. A kertekből nedves föld …
A levélárnyékos utca
A város szélén húzódott egy keskeny, macskaköves utca, amelyet mindenki csak Levélárnyékos utcának hívott. Két oldalán öreg hársfák és juharok álltak, ágaik úgy hajoltak össze …
A kék szalagos papírsárkány
A nyár legmelegebb délutánján a falu fölött úgy remegett a levegő, mintha áttetsző üvegből volna. A kertekben ringatózott a napraforgó, a patakparton tücskök hegedültek, a …
A barackillatú padlás
A ház a falu szélén állt, öreg diófa árnyékában, olyan csöndesen, mintha egész életében titkokat őrzött volna. A legkülönösebb mégis a padlása volt. Amint beköszöntött …
Esti mesék
Legfrissebb meséink
Verses mesék
Népmesék
A kiskutya meg a szamár (magyar népmese)
Mesélek Neked
A szamár megirigyelte a kiskutya jómódját, hogy neki szabad a legszebb szobába is bemenni, a legszebb vánkosra is ráfeküdni, egész …
A kis gömböc (magyar népmese, Arany László)
Mesélek Neked
Hol volt, hol nem volt, volt a világon egy szegény ember; annak volt egy felesége, három leánya meg egy kis …
A kiscsibe meg az öreg macska (magyar népmese)
Mesélek Neked
Azt mondta a kiscsibe az édesanyjának: – Anyám, süss nekem egy kalácsot! Beleegyezett tyúkanyó, csak arra kérte a lányát, hozna neki tűzre való forgácsot, amit az emberek eldobnak…
A tehén és a ló (magyar népmese)
Mesélek Neked
Kezdetben, amikor az Úristen a világot teremtette, a tehénnek nem adott szarvat, csak fogakat. Ellenben szarvat adott a lónak, s …
A jó tanácsok (magyar népmese)
Mesélek Neked
Volt egyszer egy szegény legény. Ez a szegény legény gazdag leányt kapott feleségül, de nem sok öröme volt a gazdagságban, mert az asszony mindig felhányta, hogy övé minden az utolsó szegig…
Hercegnős esti mesék
Legnépszerűbb meséink
Állatos mesék
A nyári kövek suttogása
A tó olyan sima volt esténként, mintha az ég lehajolt volna megpihenni benne. Nappal gyerekek szaladgáltak a partján, békák ugrottak …
A cseresznyehold éjszakája
A nyár legmelegebb napja után olyan este érkezett a falura, mintha valaki rózsaszín selyemkendőt borított volna az égre. A kertek …
A bodzavirágos ösvény
Amikor a júniusi nap már mézszínűre melegítette a falu szélét, és a kertek fölött lassan úszott a bodzavirág édes illata, …
A fecske és az orgona
Amikor a tél utolsó, deres lehelete is elolvadt a kertek sarkában, a falu végén álló öreg ház udvarán lassan lilába …
A békés medve és az áfonya
Az erdő mélyén, ahol a fenyők csúcsát reggelente tejfehér köd simogatta, élt egy nagy barna medve. Bende volt a neve, …
A pillangó és a kamilla
Amikor a nyár már aranyporral szórta be a rétet, és a szél úgy suttogott a fűszálak között, mintha altatódalt dúdolna, …
A szarvasbogár és az öreg tölgy
Az erdő legöregebb fája egy hatalmas tölgy volt, amelynek törzse olyan szélesre nőtt az évszázadok alatt, hogy három róka sem …
A mókás borz és a bodzabokor
A patakpart mögött, ahol a fű olyan puhán hajladozott, mintha zöld hullámok ringatnák az erdőt, élt egy borz, akit mindenki …
A rigó és a cseresznyefa
A dombok között, ahol tavasszal úgy ült meg a napfény a réteken, mintha aranyporral hintették volna be a füvet, állt …
A teknős és a vízitök
A nádas szélén, ahol a tó reggelenként ezüstös párát lehelt az égre, élt egy kis teknős, akit Tódornak hívtak. Tódor …
A kecske és a hegyi virág
A Ködhegy oldalában, ahol a sziklák közt ezüstösen csillogott a harmat, élt egy fiatal kecske, akit Borókának hívtak. Fürge volt, …
