Esti mesék gyerekeknek online
A napfénybefőtt
A domb tetején, ahol a szél úgy futkározott a fűszálak között, mintha láthatatlan gyerekek kergetőznének, állt egy öreg, napsárga ház. Az ablaktáblái zöldre voltak festve, …
A szederbokor titkos ösvénye
Lili a nagymamájánál töltötte a nyári szünet első hetét, egy domboldali házban, ahol az udvar végében olyan sűrűn nőttek a szederbokrok, mintha zöld karokkal őriznének …
A napraforgós ablak
A falu szélén állt egy öreg, mézszínű ház, amelynek egyetlen utcára néző ablaka előtt minden nyáron napraforgók nőttek. Nem akármilyenek voltak ezek: vastag száruk olyan …
A nyári lampionok éjszakája
A völgyek között megbújó kis faluban minden nyár derekán elérkezett az az este, amelyet mindenki sóvárogva várt. A kertek kapui tárva-nyitva álltak, a kemencékből kalácsillat …
A régi strandkabinos titok
A tóparti strandon minden nyárnak megvolt a maga illata: napmeleg deszkáké, lángosé, naptejé és a víz fölött lebegő, nádasból felszálló esti páráé. A part szélén, …
Esti mesék
Legfrissebb meséink
Verses mesék
Népmesék
A büdösbanka fészke (magyar népmese)
Mesélek Neked
(büdösbanka: búbos banka – a szerk.) Egyszer volt, hol nem volt, még hetedhét országon is túl, volt egy szép tarka …
A tövisdisznó (magyar népmese)
Mesélek Neked
Egyszer volt egy szegény ember meg egy szegény asszony, de nem volt egy csepp gyermekük sem. Azt mondja az ember…
A kiskutya neve (magyar népmese)
Mesélek Neked
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer az Óperenciás-tengeren túl egy nagy fa, annak volt háromszázhatvanhat ága, minden ágán háromszázhatvanhat kányafiú…
A csodaóra (magyar népmese)
Mesélek Neked
Volt egyszer egy király. Ennek a királynak csak egyetlen fia volt, de a jó Isten tudja, miért, erre is megharagudott …
A banya (magyar népmese)
Mesélek Neked
Hol volt, hol nem volt, még a világon is túl volt, volt egyszer egy szegény ember, s annak három fia. …
Hercegnős esti mesék
Legnépszerűbb meséink
Állatos mesék
A szalmakalap varázsa
A falu szélén, ahol a napraforgók olyan magasra nőttek, mintha az eget akarnák megsimogatni, állt egy öreg vályogház. Az udvarán …
A nyári kövek suttogása
A tó olyan sima volt esténként, mintha az ég lehajolt volna megpihenni benne. Nappal gyerekek szaladgáltak a partján, békák ugrottak …
A cseresznyehold éjszakája
A nyár legmelegebb napja után olyan este érkezett a falura, mintha valaki rózsaszín selyemkendőt borított volna az égre. A kertek …
A bodzavirágos ösvény
Amikor a júniusi nap már mézszínűre melegítette a falu szélét, és a kertek fölött lassan úszott a bodzavirág édes illata, …
A fecske és az orgona
Amikor a tél utolsó, deres lehelete is elolvadt a kertek sarkában, a falu végén álló öreg ház udvarán lassan lilába …
A békés medve és az áfonya
Az erdő mélyén, ahol a fenyők csúcsát reggelente tejfehér köd simogatta, élt egy nagy barna medve. Bende volt a neve, …
A pillangó és a kamilla
Amikor a nyár már aranyporral szórta be a rétet, és a szél úgy suttogott a fűszálak között, mintha altatódalt dúdolna, …
A szarvasbogár és az öreg tölgy
Az erdő legöregebb fája egy hatalmas tölgy volt, amelynek törzse olyan szélesre nőtt az évszázadok alatt, hogy három róka sem …
A mókás borz és a bodzabokor
A patakpart mögött, ahol a fű olyan puhán hajladozott, mintha zöld hullámok ringatnák az erdőt, élt egy borz, akit mindenki …
A rigó és a cseresznyefa
A dombok között, ahol tavasszal úgy ült meg a napfény a réteken, mintha aranyporral hintették volna be a füvet, állt …
A teknős és a vízitök
A nádas szélén, ahol a tó reggelenként ezüstös párát lehelt az égre, élt egy kis teknős, akit Tódornak hívtak. Tódor …
