Esti mesék gyerekeknek online

A nyári árnyjáték
Amikor a nap már fáradtan ereszkedett a dombok mögé, és az ég alja mézszínűre, majd rózsaszínre festődött, a falu szélén álló öreg liget különös életre …

A dombtetői piknik
A város szélén, ahol a házak mögött lassan elfogyott a macskakő, és kezdődött a rét puha, vadvirágos világa, állt egy kerekded, barátságos domb. Nem volt …

A bodzavirágos limonádé
Amikor a nyár elején kinyíltak a bodzabokrok a patakparton, az egész falu olyan illatba öltözött, mintha valaki láthatatlanul édes felhőket teregetett volna a háztetők fölé. …

A levélből font korona
A falu szélén, ahol a rét úgy hullámzott a szélben, mintha zöld tenger volna, minden nyáron megrendezték a Napforduló Ünnepét. Ilyenkor szalagok kerültek a kerítésekre, …

A nyári csengőhang
A falu szélén, ahol a napraforgók egész nyáron a napot lesték, állt egy apró, vályogfalú ház. A tornác alatt, poros virágcserepek és egy kifakult locsolókanna …
Esti mesék
Legfrissebb meséink
Verses mesék
Népmesék
Az egyszeri gyerek (magyar népmese)
Mesélek Neked
Mikor én olyan suhanc gyerek voltam, egyszer mondja az édesapám, hogy fogjak be két ökröt, menjek az erdőre fáért. Befogom …
Hol voltál, báránykám? (magyar népmese)
Mesélek Neked
A gazdasszony és a bárány felelget:– Hol voltál, báránykám?– Kertek alatt, asszonykám!– Mit ettél, báránykám?– Zöld füvecskét, asszonykám!– Mit ittál, …
A kecskebékák királya (magyar népmese)
Mesélek Neked
Elmondom nektek egy-két szóval, mért van a kecskebékák királyának púp az oldalán. Réges-régen, még az ántivilágban lehetett, a kecskebékáknak is volt királya…
A nyulacska harangocskája (magyar népmese)
Mesélek Neked
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nyulacska. Ennek a nyulacskának volt egy szépen szóló harangocskája. Egyszer a nyulacska …
A kis malac és a farkasok (magyar népmese)
Mesélek Neked
Volt a világon egy kis malac, annak volt egy kis háza egy nagy rengeteg erdő közepén. Egyszer, amint ebben a …
Hercegnős esti mesék
Legnépszerűbb meséink
Állatos mesék
A szalmakalap varázsa
A falu szélén, ahol a napraforgók olyan magasra nőttek, mintha az eget akarnák megsimogatni, állt egy öreg vályogház. Az udvarán …
A nyári kövek suttogása
A tó olyan sima volt esténként, mintha az ég lehajolt volna megpihenni benne. Nappal gyerekek szaladgáltak a partján, békák ugrottak …
A cseresznyehold éjszakája
A nyár legmelegebb napja után olyan este érkezett a falura, mintha valaki rózsaszín selyemkendőt borított volna az égre. A kertek …
A bodzavirágos ösvény
Amikor a júniusi nap már mézszínűre melegítette a falu szélét, és a kertek fölött lassan úszott a bodzavirág édes illata, …
A fecske és az orgona
Amikor a tél utolsó, deres lehelete is elolvadt a kertek sarkában, a falu végén álló öreg ház udvarán lassan lilába …
A békés medve és az áfonya
Az erdő mélyén, ahol a fenyők csúcsát reggelente tejfehér köd simogatta, élt egy nagy barna medve. Bende volt a neve, …
A pillangó és a kamilla
Amikor a nyár már aranyporral szórta be a rétet, és a szél úgy suttogott a fűszálak között, mintha altatódalt dúdolna, …
A szarvasbogár és az öreg tölgy
Az erdő legöregebb fája egy hatalmas tölgy volt, amelynek törzse olyan szélesre nőtt az évszázadok alatt, hogy három róka sem …
A mókás borz és a bodzabokor
A patakpart mögött, ahol a fű olyan puhán hajladozott, mintha zöld hullámok ringatnák az erdőt, élt egy borz, akit mindenki …
A rigó és a cseresznyefa
A dombok között, ahol tavasszal úgy ült meg a napfény a réteken, mintha aranyporral hintették volna be a füvet, állt …
A teknős és a vízitök
A nádas szélén, ahol a tó reggelenként ezüstös párát lehelt az égre, élt egy kis teknős, akit Tódornak hívtak. Tódor …











































































