Esti mesék gyerekeknek online

A levélárnyékos utca
A város szélén húzódott egy keskeny, macskaköves utca, amelyet mindenki csak Levélárnyékos utcának hívott. Két oldalán öreg hársfák és juharok álltak, ágaik úgy hajoltak össze …

A kék szalagos papírsárkány
A nyár legmelegebb délutánján a falu fölött úgy remegett a levegő, mintha áttetsző üvegből volna. A kertekben ringatózott a napraforgó, a patakparton tücskök hegedültek, a …

A barackillatú padlás
A ház a falu szélén állt, öreg diófa árnyékában, olyan csöndesen, mintha egész életében titkokat őrzött volna. A legkülönösebb mégis a padlása volt. Amint beköszöntött …

A pitypangos kaland
A falu szélén, ahol az ösvény beleveszett a rét aranyzöld hullámzásába, egy Misi nevű kisfiú üldögélt a fűben. A nyár eleji nap olyan puhán simogatta …

A holdfényes csónakkikötő
A városka szélén, ahol a macskaköves utca lassan homokos ösvénnyé szelídült, állt egy régi csónakkikötő. Nappal olyan volt, mint bármely másik: megfakult cölöpök, nyikorgó pallók, …
Esti mesék
Legfrissebb meséink
Verses mesék
Népmesék
Többet ésszel, mint erővel! (magyar népmese)
Mesélek Neked
Réges-régen, talán ennek előtte ezer esztendővel történt, hogy az oroszlán a vaddisznóval meg a farkassal nagy, erős barátságot kötött, s …
Kutya-macska barátság (magyar népmese)
Mesélek Neked
Egyszer a kutyák lakodalmat csaptak. Bodri feltette a sok csontot, sütötte-főzte, aztán odahítta a Sajót kóstolni. Sajó megkóstolta a galuskát, …
A csodaóra (magyar népmese)
Mesélek Neked
Volt egyszer egy király. Ennek a királynak csak egyetlen fia volt, de a jó Isten tudja, miért, erre is megharagudott …
A só (magyar népmese)
Mesélek Neked
Volt egyszer egy öreg király, s annak három szép leánya. A fél lába már koporsóban volt a királynak, szerette volna …
A három kismalac (magyar népmese)
Mesélek Neked
Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl volt, volt három malacka. Azok egy kicsi szénaboglyában éltek. Egy éjszaka …
Hercegnős esti mesék
Legnépszerűbb meséink
Állatos mesék
A cseresznyehold éjszakája
A nyár legmelegebb napja után olyan este érkezett a falura, mintha valaki rózsaszín selyemkendőt borított volna az égre. A kertek …
A bodzavirágos ösvény
Amikor a júniusi nap már mézszínűre melegítette a falu szélét, és a kertek fölött lassan úszott a bodzavirág édes illata, …
A fecske és az orgona
Amikor a tél utolsó, deres lehelete is elolvadt a kertek sarkában, a falu végén álló öreg ház udvarán lassan lilába …
A békés medve és az áfonya
Az erdő mélyén, ahol a fenyők csúcsát reggelente tejfehér köd simogatta, élt egy nagy barna medve. Bende volt a neve, …
A pillangó és a kamilla
Amikor a nyár már aranyporral szórta be a rétet, és a szél úgy suttogott a fűszálak között, mintha altatódalt dúdolna, …
A szarvasbogár és az öreg tölgy
Az erdő legöregebb fája egy hatalmas tölgy volt, amelynek törzse olyan szélesre nőtt az évszázadok alatt, hogy három róka sem …
A mókás borz és a bodzabokor
A patakpart mögött, ahol a fű olyan puhán hajladozott, mintha zöld hullámok ringatnák az erdőt, élt egy borz, akit mindenki …
A rigó és a cseresznyefa
A dombok között, ahol tavasszal úgy ült meg a napfény a réteken, mintha aranyporral hintették volna be a füvet, állt …
A teknős és a vízitök
A nádas szélén, ahol a tó reggelenként ezüstös párát lehelt az égre, élt egy kis teknős, akit Tódornak hívtak. Tódor …
A kecske és a hegyi virág
A Ködhegy oldalában, ahol a sziklák közt ezüstösen csillogott a harmat, élt egy fiatal kecske, akit Borókának hívtak. Fürge volt, …
A vízcsepp és a nádszál
Hajnal előtt még alig derengett az ég, amikor egy apró vízcsepp megszületett egy puha, szürke felhő ölében. Kerek volt és …











































































