Esti mesék gyerekeknek online
A régi horgászkalap
A falu szélén, ahol a nádas úgy susogott esténként, mintha régi titkokat mesélne a szélnek, állt egy alacsony, fehérre meszelt ház. Ebben a házban lakott …
A nyári sárkányhajó
A tó fölött azon a reggelen úgy ült a pára, mintha puha, ezüstszürke kendőt terített volna a vízre valaki láthatatlan kézzel. A nádas szélén egy …
A csendes vízesés
Az erdő legmélyén, ahol a fák lombja olyan sűrűn simult össze az ég alatt, mintha zöld kupolát tartana a világ fölé, volt egy ösvény, amelyet …
A napfényes fagylaltozó
A főtér sarkán, ahol a muskátlis ablakok reggelenként harmatot csillogtattak, állt egy apró fagylaltozó. Az ajtaja fölött arany betűk hirdették: Napfényes Fagylaltozó. Aki először látta, …
A homokba rajzolt térkép
A nyári nap úgy csillogott a tó vizén, mintha ezer apró ezüsthal ficánkolna a felszínen. A parton három gyerek játszott: Lili, aki mindent elsőként akart …
Esti mesék
Legfrissebb meséink
Verses mesék
Népmesék
A rác, a róka meg a szarka (magyar népmese)
Mesélek Neked
Egyszer egy rác* ember kiment az erdőbe, ott egy fa alatt tüzet rakott, s kolbászt sütött. Mi dolga akadt, mi …
A hazug és a szót szóra mondó (magyar népmese)
Mesélek Neked
Volt egyszer egy szegény ember s ennek egy dologkerülő fia. Vén volt már a szegény ember, de azért a fia …
A csodaóra (magyar népmese)
Mesélek Neked
Volt egyszer egy király. Ennek a királynak csak egyetlen fia volt, de a jó Isten tudja, miért, erre is megharagudott …
A kiskutya neve (magyar népmese)
Mesélek Neked
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer az Óperenciás-tengeren túl egy nagy fa, annak volt háromszázhatvanhat ága, minden ágán háromszázhatvanhat kányafiú…
A szegény csizmadia és a Szélkirály (magyar népmese)
Mesélek Neked
Annyi gyermeke volt egy csizmadiának, mint a rosta lyuka, még eggyel több. A szegény ember éjet és napot eggyé tett, úgy dolgozott, hogy ezt a sok gyermeket eltarthassa…
Hercegnős esti mesék
Legnépszerűbb meséink
Állatos mesék
A nyári kövek suttogása
A tó olyan sima volt esténként, mintha az ég lehajolt volna megpihenni benne. Nappal gyerekek szaladgáltak a partján, békák ugrottak …
A cseresznyehold éjszakája
A nyár legmelegebb napja után olyan este érkezett a falura, mintha valaki rózsaszín selyemkendőt borított volna az égre. A kertek …
A bodzavirágos ösvény
Amikor a júniusi nap már mézszínűre melegítette a falu szélét, és a kertek fölött lassan úszott a bodzavirág édes illata, …
A fecske és az orgona
Amikor a tél utolsó, deres lehelete is elolvadt a kertek sarkában, a falu végén álló öreg ház udvarán lassan lilába …
A békés medve és az áfonya
Az erdő mélyén, ahol a fenyők csúcsát reggelente tejfehér köd simogatta, élt egy nagy barna medve. Bende volt a neve, …
A pillangó és a kamilla
Amikor a nyár már aranyporral szórta be a rétet, és a szél úgy suttogott a fűszálak között, mintha altatódalt dúdolna, …
A szarvasbogár és az öreg tölgy
Az erdő legöregebb fája egy hatalmas tölgy volt, amelynek törzse olyan szélesre nőtt az évszázadok alatt, hogy három róka sem …
A mókás borz és a bodzabokor
A patakpart mögött, ahol a fű olyan puhán hajladozott, mintha zöld hullámok ringatnák az erdőt, élt egy borz, akit mindenki …
A rigó és a cseresznyefa
A dombok között, ahol tavasszal úgy ült meg a napfény a réteken, mintha aranyporral hintették volna be a füvet, állt …
A teknős és a vízitök
A nádas szélén, ahol a tó reggelenként ezüstös párát lehelt az égre, élt egy kis teknős, akit Tódornak hívtak. Tódor …
A kecske és a hegyi virág
A Ködhegy oldalában, ahol a sziklák közt ezüstösen csillogott a harmat, élt egy fiatal kecske, akit Borókának hívtak. Fürge volt, …
