Esti mesék gyerekeknek online
A vitorlás a nádasnál
A tó fölött minden este olyan puhán simult el az ég, mintha valaki kék selymet terített volna a vízre. A part mentén sűrű nád susogott, …
A meggypiros kapu
A falu legszélén állt egy öreg ház, amelynek vakolata itt-ott lepattogzott, eresze alatt fecskék csiviteltek, és a kertjét magas, bodzabokrokkal benőtt kerítés ölelte körül. A …
A szivárványos kavicsok
A falu szélén, ahol a rét már összesúgott az erdővel, kanyargott egy keskeny patak. Vize olyan tisztán futott a kövek között, mintha az ég egy …
A régi horgászkalap
A falu szélén, ahol a nádas úgy susogott esténként, mintha régi titkokat mesélne a szélnek, állt egy alacsony, fehérre meszelt ház. Ebben a házban lakott …
A nyári sárkányhajó
A tó fölött azon a reggelen úgy ült a pára, mintha puha, ezüstszürke kendőt terített volna a vízre valaki láthatatlan kézzel. A nádas szélén egy …
Esti mesék
Legfrissebb meséink
Verses mesék
Népmesék
Kacor király (magyar népmese)
Mesélek Neked
Volt egyszer egy szegény özvegyasszony, s annak egy macskája. Ez a macska olyan kajtár (torkos, falánk – a szerk.), olyan …
A királyfi és a felesége (magyar népmese)
Mesélek Neked
Egy királyfinak szándéka volt egy igen szép leányt elvenni. Neki nem kellett gazdag családból, csak hogy szép és okos legyen. …
Pancimanci (magyar népmese)
Mesélek Neked
Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is túl volt, volt egy szegény asszony, annak volt egy igen rest …
A vak király (magyar népmese)
Mesélek Neked
Hol volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is túl volt, volt a világon egy vak király. Mindenféle orvosok-doktorok próbálták …
A mindent járó malmocska (magyar népmese)
Mesélek Neked
Volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is túl, ahol a kis kurta farkú malacka túr, volt egy szegény ember. Ennek a szegény embernek annyi gyereke volt, mint a rosta lika, még eggyel több…
Hercegnős esti mesék
Legnépszerűbb meséink
Állatos mesék
A szalmakalap varázsa
A falu szélén, ahol a napraforgók olyan magasra nőttek, mintha az eget akarnák megsimogatni, állt egy öreg vályogház. Az udvarán …
A nyári kövek suttogása
A tó olyan sima volt esténként, mintha az ég lehajolt volna megpihenni benne. Nappal gyerekek szaladgáltak a partján, békák ugrottak …
A cseresznyehold éjszakája
A nyár legmelegebb napja után olyan este érkezett a falura, mintha valaki rózsaszín selyemkendőt borított volna az égre. A kertek …
A bodzavirágos ösvény
Amikor a júniusi nap már mézszínűre melegítette a falu szélét, és a kertek fölött lassan úszott a bodzavirág édes illata, …
A fecske és az orgona
Amikor a tél utolsó, deres lehelete is elolvadt a kertek sarkában, a falu végén álló öreg ház udvarán lassan lilába …
A békés medve és az áfonya
Az erdő mélyén, ahol a fenyők csúcsát reggelente tejfehér köd simogatta, élt egy nagy barna medve. Bende volt a neve, …
A pillangó és a kamilla
Amikor a nyár már aranyporral szórta be a rétet, és a szél úgy suttogott a fűszálak között, mintha altatódalt dúdolna, …
A szarvasbogár és az öreg tölgy
Az erdő legöregebb fája egy hatalmas tölgy volt, amelynek törzse olyan szélesre nőtt az évszázadok alatt, hogy három róka sem …
A mókás borz és a bodzabokor
A patakpart mögött, ahol a fű olyan puhán hajladozott, mintha zöld hullámok ringatnák az erdőt, élt egy borz, akit mindenki …
A rigó és a cseresznyefa
A dombok között, ahol tavasszal úgy ült meg a napfény a réteken, mintha aranyporral hintették volna be a füvet, állt …
A teknős és a vízitök
A nádas szélén, ahol a tó reggelenként ezüstös párát lehelt az égre, élt egy kis teknős, akit Tódornak hívtak. Tódor …
