Generic selectors
Exact matches only
Search in title
Search in content
Post Type Selectors

Az ember a legerősebb (magyar népmese)

Az ember a legerősebb - magyar népmese - Mesélek Neked

Szomorúan kullogott a farkas az erdőben, fülét-farkát leeresztette, s mind csak a földet nézte. Észre sem vette, hogy szembejön a medve; csak akkor nézett fel ijedten, mikor a medve köszönt: – Jó reggelt, farkas koma. – Adjon isten, medve koma – fogadta búsan a farkas. – Hát neked mi bajod? Olyan szomorú vagy, mint a háromnapos esős idő! – Hagyd el, medve koma, ne is kérdezd! Nem látod: fejem, nyakam, oldalam csupa vér! – Az ám, farkas koma! Talán bizony verekedtél valamelyik atyádfiával? – Dehogy azzal; dehogy azzal. Az emberrel akadtam össze, de meg is jártam. Cudarul megtépázott. A medve nagyot kacagott. – Szégyelld magad, farkas koma! Hát még az ember is valami? No, nekem a fél fogamra sem volna elég. Mondta a farkas: – Ne bízd el magad, medve koma. Bizony mondom neked, hogy az ember a legerősebb állat a világon. Én tudom, mert én próbáltam. – Hogyhogy? – Hát úgy, hogy bementem a faluba, hátha akadna egy kis báránypecsenye. Az ám, csakhogy a kutya észrevett, s ámbátor atyafiságban volnánk, elárult a gazdájának, az embernek. Az ugatásra kijött a gazda, s valami fokossal vagy mivel úgy eldöngetett, hogy alig tudtam elvánszorogni. – Már én mégiscsak azt mondom – erősködött

Tovább a mesére

A szörnyeteg (Molnárné Petrovszki Ágnes)

A szörnyeteg - Zöld Lomb Iskola 3. rész - Molnárné Petrovszki Ágnes - Mesélek Neked

Zöld Lomb Iskola 3. rész Egy október végi napon hatalmas, félelmetes lény tűnt fel a Páfrányos Erdőben. Gamba pillantotta meg elsőként, és ijedtében kis híján lebucskázott az ágról, amelyen addig békésen gubbasztott. – Magasságos Borókatündér! Ez meg miféle szörnyeteg? Csak nem a rettegett Korkó? – futott át az agyán a rémisztő gondolat. – Azonnal szólnom kell a többieknek! Összeszedte minden bátorságát, és szárnyra kelt. – Jaj, remélem, nem tud repülni! – jutott eszébe menet közben. Visszanézett, és bár nem látott senkit, egyfolytában a háta mögé leskelt. Sikerült is kis híján belefejelnie a vele szemben érkező Sűlyke begyébe. – Hóha! – kiáltott rá a fiú. – Mit művelsz, Gamba? Nézz már a csőröd elé! Szegény Gambát néhány rövid percen belül másodszor érte trauma. Ezúttal meg is szédült, és zuhanni kezdett. Sűlykének kellett elkapnia és egy közeli fa ágára ültetnie. – Mi van veled? Úgy festesz, mint aki szellemet látott. – Szö… szö… szö… – pihegte Gamba. – No, ettől nem lettem okosabb! – türelmetlenkedett Sűlyke. Nem aggódott különösebben, hiszen barátja minden apróságtól  megrémült. – Egy szörnyeteg! – nyögte ki nagy nehezen Gamba, majd amikor többé-kevésbé magához tért, elmesélte, milyen rémséget pillantott meg az erdő szélén. – Még az is lehet, hogy

Tovább a mesére

You cannot copy content of this page