Ez Állati! 10. A nagy verseny

„Verseny lesz az erdő mélyén,
gyertek mind a nagy rétre!
Ki a legerősebb köztünk,
kiderül a végére.”

Mókus, süni, nyúl és pocok,
mind-mind odasereglett.
Harkály, bagoly, héja, rigó,
a magasból figyeltek.

Hiúzok és szelíd őzek,
a mező szélén sétáltak,
farkas, tigris, vörös róka,
ezalatt épp vadásztak.

A versenyzők bevonultak,
elöl medve cammogott,
követte szarvas, oroszlán,
vadkan zárta be a sort.

A feladat egyszerű volt,
testsúlynyi fát cipelni,
így először mindenkinek
a mérleget kell figyelni.

Száz kilót nyomott a vadkan,
medve, szarvas kétszázat,
oroszlán, sörénnyel együtt,
százat és még fél-százat.

Vadkan erős agyarára
a súlyos fát felszúrta,
ám alig bírt megmozdulni,
azon nyomban ledobta.

Szarvas délceg agancsára
a rönköket feltette,
ám úgy tűnik túl nehéz volt,
rögvest el is ejtette.

Oroszlán álkapcsa csattant,
megroppantva így a fát,
ám nem bírta megemelni,
látni még a fognyomát.

Jött a medve, két mancsával
öles fát megragadta,
de hiába erőlködött,
odébb tenni nem tudta.

Hirtelen egy vörös hangya
lépett rá a mérlegre:
„Beneveznék, ha még lehet
eme rangos versenyre!”

Azzal egy kis ághoz lépett,
feldobta a hátára,
hipp-hopp körbeszaladt vele,
majd rádobta a mázsára.

Kis súlyának sokszorosát
könnyedén megemelte,
ezzel, bármily hihetetlen,
a versenyt is ő nyerte.