A kis kakas gyémánt félkrajcárja (magyar népmese, Arany László)
Volt a világon egy szegény asszony, annak volt egy kis kakasa. Csak ott keresgél, csak ott kapargál a kis kakas a szeméten, egyszer talál egy gyémánt félkrajcárt…
Volt a világon egy szegény asszony, annak volt egy kis kakasa. Csak ott keresgél, csak ott kapargál a kis kakas a szeméten, egyszer talál egy gyémánt félkrajcárt…
Amikor a falu felett még csikorgott a dér, de a patak már halkan megpróbált nevetni a jég alatt, az emberek tudták, hogy közeleg a farsang vége. A főtéren, ahol nyáron a körhinta árnyéka körözött, most száraz ágakból és szalmából máglya nőtt, mint egy türelmesen várakozó óriás. A gyerekek színes álarcokban szaladgáltak körülötte, az öregek pedig
Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren is túl, élt egy szegény parasztember, Palkó, aki minden évben reménykedve nézett az újév elé. Palkónak nem volt nagy gazdasága, csak egy kis háza és egy aprócska földje, amely épp annyit termett, hogy a családjának ne kelljen éheznie. Azonban a bőség és a gazdagság sosem jött el hozzájuk,
Hol volt, hol nem volt ezen a nagyvilágon, volt egyszer két testvér. Az egyik igen gazdag volt, a másik igen szegény…
Hol volt, hol nem volt, volt az Óperenciás-tengeren túl, az üveghegyeken innen, volt egyszer egy szegényasszony. Volt annak egy fia. Malacot őrzött volna, ha őrzötte volna, mert csak kárt csinált mindenütt…
Tordától nem messze, az Aranyos vize mellett van egy hegy, Tündér a neve. Ennek a hegynek a tetején réges-régen egy fényes, nagy vár volt, Tündérvár volt a neve, de ma csak a romladékát lehet látni…
Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, még az üveghegyeken is túl; volt egyszer egy fiatal király, s annak egy szép felesége…
Volt egyszer egy szegény legény. Ez a szegény legény gazdag leányt kapott feleségül, de nem sok öröme volt a gazdagságban, mert az asszony mindig felhányta, hogy övé minden az utolsó szegig…
Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, még az Óperenciás-tengeren is túl, volt egyszer egy király, annak egy fia. Mikor ez a királyfi nagy legénnyé serdült, azt mondta az apjának…
Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egy szarka, s annak hat fia. Ez a szarka szerette volna megkereszteltetni a fiait, de nem talált papot, aki megkeresztelje…
Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, még az Óperenciás-tengeren is túl, volt egyszer egy szegény legény: Erős Péter volt a neve…
A világ teremtésekor az állatok nagy barátságban voltak egymással, nem üldözte egyik a mást, mint most. Különösen nagy barátságban volt a kutya a nyúllal…
A népmese olyan mese, amelyet csodás, akár varázslatos elemekkel szőttek át. Szájhagyomány útján terjed, szerzője ismeretlen. A népmese gyűjtők jegyzik le.
Egy népmesének többféle változata is terjed. Éppen ezért nem kell meglepődnöd, ha más másképpen meséli az adott népmesét. Ez teszi a népmesék világát még különlegesebbé.
Tudtad, hogy népmesében varázsszámok is szerepelnek? Ilyen a 3, a 7, a 9 vagy a 13 is.
A népmese jellegzetesen kezdődik és végződik. Elárulom, hogy a népmesében mindig a jó győzedelmeskedik, így ha picit izgalmas is a történet, akkor is tudod, hogy a történet vége jó lesz.