Generic selectors
Exact matches only
Search in title
Search in content
Post Type Selectors

Kukásautós mese (Mesetányér)

Kukásautós mese - Mesetányér - Mesélek Neked

Kund, a kukásautó vidáman döcögött végig a csendes utcákon. Korán volt még, a legtöbb kocsi szenderegve várta, hogy gazdája bent a házban felkeljen, felöltözzön, aztán elinduljon a munkába, vagy a gyerekekkel együtt az iskolába, óvodába…

Tovább a mesére

A szörnyeteg (Molnárné Petrovszki Ágnes)

A szörnyeteg - Zöld Lomb Iskola 3. rész - Molnárné Petrovszki Ágnes - Mesélek Neked

Zöld Lomb Iskola 3. rész Egy október végi napon hatalmas, félelmetes lény tűnt fel a Páfrányos Erdőben. Gamba pillantotta meg elsőként, és ijedtében kis híján lebucskázott az ágról, amelyen addig békésen gubbasztott. – Magasságos Borókatündér! Ez meg miféle szörnyeteg? Csak nem a rettegett Korkó? – futott át az agyán a rémisztő gondolat. – Azonnal szólnom kell a többieknek! Összeszedte minden bátorságát, és szárnyra kelt. – Jaj, remélem, nem tud repülni! – jutott eszébe menet közben. Visszanézett, és bár nem látott senkit, egyfolytában a háta mögé leskelt. Sikerült is kis híján belefejelnie a vele szemben érkező Sűlyke begyébe. – Hóha! – kiáltott rá a fiú. – Mit művelsz, Gamba? Nézz már a csőröd elé! Szegény Gambát néhány rövid percen belül másodszor érte trauma. Ezúttal meg is szédült, és zuhanni kezdett. Sűlykének kellett elkapnia és egy közeli fa ágára ültetnie. – Mi van veled? Úgy festesz, mint aki szellemet látott. – Szö… szö… szö… – pihegte Gamba. – No, ettől nem lettem okosabb! – türelmetlenkedett Sűlyke. Nem aggódott különösebben, hiszen barátja minden apróságtól  megrémült. – Egy szörnyeteg! – nyögte ki nagy nehezen Gamba, majd amikor többé-kevésbé magához tért, elmesélte, milyen rémséget pillantott meg az erdő szélén. – Még az is lehet, hogy

Tovább a mesére

A béka komája (magyar népmese)

A béka komája - magyar népmese - Mesélek Neked

Egyszer egy szegény asszony elment a Garamra mosni. Meglát ott egy akkora nagy pohos (kövér – a szerk.) békát, mint a világ. Meg nem állta szó nélkül: – Hej, béka, béka! Én elmennék neked komának, ha engemet hínál. Harmadnapra csak jön egy vízbefúlt a szegény asszonyhoz, mondja neki, hogy a békának leánya született, jöjjön most el komának, ahogy megígérte. A szegény asszony el is ment. Mentek, mendegéltek egészen a Garamig. Ott a vízbefúlt ráütött a vízre egy kis vesszővel, a Garam menten kétfelé vált. Szép száraz út választotta el. Megindultak a száraz úton. Mikor a meder közepére értek, hát egy nagy kő állta útjukat. De a vízbefúlt ráütött a vesszővel, a nagy kő elgurult, alatta pedig egy nagy lyuk volt. Abban lakott a béka. Ahogy a szegény asszony bement a lyukba, mindjárt ott találta az első házban a békát. Száraz békanyálból csinált ágyon feküdt, mellette meg egy fényes békateknőben kis magzatja aludt. Anyja ringatta meg dédelgette, hogy: Brekeke, breke, tuú! koaksz tuú! Máskülönben igen szemetes volt a szoba. A szegény asszony felvette keresztlányát s bármint útálta is a förtelmes kis jószágot, mégis megcsókolta, azután magasra emelte s elmondta, hogy: Óh szép kisdedecske,Gyönyörű gyöngyöcske,Szülőid öröméreNagyot nőjj esztendőre! A béka meg arra

Tovább a mesére

You cannot copy content of this page