Húsvét hétfő reggel volt, amikor a Húsvéti Nyúl ablakán beszűrődött a napfény. A Nap szelíden mosolygott, a méhek pedig már el is kezdték gyűjteni a nektárt a harmatos virágokról…
Az erdő közepében, egy vén cserfa alatt kicsi házikó állott. A házikóban lakott Tapsi úr a feleségével meg a két gyerekével…
Azt mondta a kiscsibe az édesanyjának: – Anyám, süss nekem egy kalácsot! Beleegyezett tyúkanyó, csak arra kérte a lányát, hozna neki tűzre való forgácsot, amit az emberek eldobnak…
Kelj fel kis csacsi fiam – szólt hajnalban a nagy csacsi az istállóban. Kiviszlek ma a mezőre…
Volt egyszer réges-régen egy kis nyuszi, aki Húsvéti Nyúlnak hívták. Ő volt felelős azért, hogy minden évben a Húsvéti ünnep alkalmával szépen kiossza a tojásokat és édességeket a gyerekeknek…
Nyúl Kata éppen tojásokat festett, amikor odalépett hozzá a barátja, Füles.
– Szia Kata! Mit csinálsz? – kérdezte Füles érdeklődve.
– Szia Füles! Tojásokat festek a húsvétra…
You cannot copy content of this page