Világgá ment az egér (Erdős Sándor)
Az egérke gondolt nagyot,
elmegy, itt hagy csapot-papot.
Vackán kívül mást nem látott,
megnézi a nagyvilágot…
Az egérke gondolt nagyot,
elmegy, itt hagy csapot-papot.
Vackán kívül mást nem látott,
megnézi a nagyvilágot…
Még ilyent, világ csodája,
templomba ment ma a sáska.
Istent dicsőíti talán?
Freskót néz a templom falán?…
Apa? Kérdezte a kis sün ránézve a kefére. Dehogy drágám mondta anyja, elmész te a …
Csigalány szerelmes lett egy hím csigába. Apja szerint a csigák legvacakabbikába. Hisz, még háza sincs, és pőre is szegény…
Fa házunkba beköltözött
egy nyolc lábú új lakó,
megfogott egy apró legyet
szörnyű, hát ez nem való…
Elment nyaralni a csiga,
de hátán volt az otthona,
csak nem viheti magával
nem mehet nyaralni házzal…
Mi kacsint rám lent a fűből?
Tudja azt a jó fene.
Furcsa ez az apró jószág,
van neki vagy nyolc szeme…
Díszbe öltözött a páva,
csodálatos a ruhája.
Tollazatát szétteríti.
Tükörbe néz, tetszik neki…
Megkérlek zakóm, ne bomolj.
Mit tegyek? Megrágott a moly.
Mentem rögtön a zakómmal,
bíróságra most azonnal…
Leköpött a jó barátom,
a púptalan teveféle.
Utólag én nagyon bánom,
hogy nem mentem fedezékbe…
A macska nem talált tejet.
Mi az hogy ő most nem ehet?
Elege volt már belőle,
megy inkább a legelőre…
Gólya, gólya, gilice,
mit viszel a szádban?
Szőröcskét, szőröcskét!
Minek az a szőröcske?…
– Mi a fene mászik itten?
Ilyen állat talán nincsen.
Úgy néz ki, mint egy űrlakó,
a kinézete rendhagyó…
Pünkösd napja ünnepére
összegyűlt állatok népe.
Búgó hangon galamb kiállt,
válaszunk pünkösdi királyt…
Élt egy kukac Ödömérke,
föld alatt lakott szegényke.
Ödömérke eső után,
kikúszott a földből sután…
Pál vagyok, a piaci légy,szép jó napot kívánok!Úgy látom, hogy zaklatásomegészen jól bírjátok. Akárhányszor szürcsölgetekelöl hagyott levesből,azon nyomban mindkét kézzelintegettek ti egyből. Úgy érzem, hogy barátságunkmegszilárdult eléggé,ezért az asztalon maradtegy pohárka ivólé. Pohár mellett, de nagy öröm,találtam egy szál ropit,áthívom a haverokat,iszogatunk egy kicsit.
Apró mesét mondok el nektek,szóljon most ez egy kis szúnyogról.Megúnva mocsári pórnépetálmodozott sokat nagy sztárokról. Úgy döntött hát, hogy elköltözikotthonából, a bús mocsárból,elrepül most a nagyvárosba,kitörve végre a posványból. Ott minden csodás, szép és fényesmily jó lesz ott az ő élete,így hát elindult ki Zümike –még nem mondtam, de ez a neve. Sok veszélyt rejtett a hosszú út,mert Zümike apró, védtelen,ám elkerülte őt minden bajés csak repült gyorsan, délcegen. Este lett már, mire elértea ragyogóan fénylő várost,nagy öröm töltötte el szívét,láthat ő sok színészt és táncost. Végre elérte azt a helyet,hová tartozik, így gondolta.Ez nem az a kis büdös mocsár,mennyivel jobb lesz itt a dolga. Házfalak között szállt el Zümi,csábította a sok fénysugár,üdvözölték is: – Guten Abend!Köszöntötte néhány svábbogár. Fújj, bogarak, gondolta Zümimicsoda alantas társaság,engem csak sztárok érdekelnekés a fényességes sztárvilág. Ám nagy álma most nem teljesültmert nem tudta mi az az ablak,fény felé szállva nekirepültígy majdnem vége ért a dalnak. Megszédülve a földre pottyanthol majdnem agyon is taposták,ijedtében hát hazarepültvárhat kicsit még a sztárvilág.
Unta magát egy kis egérhát úgy döntött a kicsi Hümér,elutazik nagyon messzea távoli végtelenbe. – Elmegyek a vadnyugatravadászok majd vadnyulakra,betöröm a vadlovakatnem kell más csak cowboy kalap. Jön a cica is Töpörtyűő lesz a csúnya részbőrű,majd hajtom őt a szavannánmenekülhet úgy, bizám. Felkészültem, indulok isegérlyukból legalábbis,utána vonatra szállokvadnyugatig meg sem állok. Kilépett az egérlyukból,de Töpörtyű most ott posztol.Megrettent a nagy macskától,így hát nem ment el a háztól.
Van egy gazda kinek agyakisebb, mint egy újburgonya,azt hiszi hogy mindent tud már,pedig esze csak poroszkál. Gazdagabb lenne tanyája,ha elmenne iskolába.Nem a legélesebb kés ő,tanulni sohasem késő. Úgy gondolta, minek az már,lám a szamár is poroszkál.Nem járt soha iskolábamégis tele van a háta. Persze zabbal, úgy kell neki,senki sem oktatta őt ki.Amit végez nehéz munka,csak fáradtság a jutalma. Hát a gazda gondolt nagyotszekér után lovat fogott,de ötlete semmit sem érnem gurul a fránya szekér. Kacagott is paripája,mire gondol a gazdája?Tolni olyan alávaló,szekér elé való a ló. A faluban nagy a derűmit is csinál a féleszű.Lovat köt a szekér után,utána meg néz bugyután. Elég is volt ez hát máraelmegyek én iskolába,gondolta a buta gazdaokosság lett a jutalma.
Tivadar a szkarabeuszúgy látta hogy megjött a busz.Éppen arra járt egy teveúgy, gondolta elmegy vele. Peckeskedik hosszú útjánpúpúteve poros púpján.Nem számít a homokvihar.Kacagott fel Nagy Tivadar. Látom innen fentről nézvemenekül sivatag népe,úgy kell nekik menjenekviharban csak teve mehet. Én meg úgy-e tevén ülökmég viharban sem szédülök,nem számít sem por, sem viharén vagyok a Nagy Tivadar. Baj lett ebből kérem szépentúl sok por lett a tevénken,homokba vetette magátvakarta viszkető púpját. Le is esett hős Tivadarkit szintén teve vakar.Őt aztán hát nem vakarjamert ő nagyon nem akarja. Elege lett a tevébőllemarad a jó ebédről,így hát hagyta a fenébemert nem ér haza ebédre. Búsan ballag Nagy Tivadartevegelni már nem akar.Jobb lesz ha gyalog megyek,mint hogy csak homokot egyek.
You cannot copy content of this page