Mesetányér 
Egyszer volt, hol nem volt, egy kisváros girbegurba utcácskáiban álló földszinti kis házikóban élt egy kisfiú, akit Sancinak hívtak. Sancinak kiskorában bibis volt a lába…
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy erdő. Az erdő szélén ösvény futott, az ösvény mellett pedig egy ici-pici házikó állt. Ebben a pici házikóban mindig nagy volt a jövés-menés, döngicsélés…
Hol volt, hol nem volt, réges régen volt egy kedves erdő. Ebben az erdőben élt a róka és a medve, nagy barátságban. Akkoriban a rókák még mind vörösek voltak, a fülük csücskétől a farkuk hegyéig, a medvék kedvenc csemegéje pedig a mazsolás kalács volt…
Marci, a markoló elgondolkozva pöfögött társai mögött a reggeli forgalomban. Sürgős munka várta ma őket, egy régi cső repedt meg a föld alatt, nagy zűrzavart okozva…
Egyszer volt, hol nem volt, a hatalmas Andok hegyein túl, a bolíviai hegyek vonulatai közepette élt Kálmi, a kis láma, békésen egy hegyi kisfalu legszélén, egy kedves, takaros házikó udvarán, szerető gazdáival, Pippó bácsival és Amada nénivel…
Kund, a kukásautó vidáman döcögött végig a csendes utcákon. Korán volt még, a legtöbb kocsi szenderegve várta, hogy gazdája bent a házban felkeljen, felöltözzön, aztán elinduljon a munkába, vagy a gyerekekkel együtt az iskolába, óvodába…
Egyszer volt, hol nem volt, még a dinók korában kezdődött ez a történet, amikor a hatalmas, egészséges, zöldellő fák között vidám ugrándozott Hupszli, a híres ősmacska…
Egyszer volt, hol nem volt, létezett egyszer egy óriási nagy Tányér birodalom. Rendkívül különleges hely volt ez, itt ugyanis a tányérokat nemcsak étkezésre használták…
Benedek, a betonkeverő autó izgatottan ébredt. Persze, hiszen ma lesz élete első munkanapja! A hajnali fények csillogva szikráztak csíkosra festett tartályán, gumiabroncsai keményre fújva várták, hogy gurulhassanak…
Vadvirágoktól illatozó, selymes mezőn legelészett az unikorniscsalád. Ropogtatták az édes füvet egy ideig, aztán mikor jól laktak, pihenésképpen csak csendesen kószáltak a réten…
Nagy volt a lárma a csimpánz családban. Öt kicsi majom visongott a házban, miközben hol egymásra, hol a bútorokra ugráltak…
Kedvesen sütött a Nap az égen, sugaraival puhára simogatta a zöld mezőt. A kis medvebocs boldogan hempergett a magas fűben…
You cannot copy content of this page