Erdős Sándor 
Úgy döntött a vándorpatkány véget ért a kóborlás. Talán kint a város szélén akad neki is lakás. Nem jó ez a vándorélet soha nincsen nyugalom. A csatornák partja helyett biztosabb lesz egy alom. Elege lett a városból nagyon nagy a forgalom, még a végén elgázolják nem kell neki izgalom. Ki is ment a város szélre
Apró sikló kis tó partján, édesanyját kérdezi. A cinegének van cipője, akkor hát miért nincs neki? Anyukája kedvesen néz, halk is az ő válasza. – Kis cipő birtokosának szükség lenne lábakra. – Siklók vagyunk nincsen lábunk így teremtett az Isten. A sikláshoz nem kell a láb sem a réten, sem vízben. Édesanyja csendes szava dacolt
Tengermélyi kis barlangban élt egy furcsa kis lakó. Nincsen neki pedigréje, neve annyi csak, Janó. Janó nem más csak egy homár, egy pár lábán ollóval. Nem kell neki kés és villa, elbánik a gombóccal. Egyszer aztán nagyot gondolt itt hagyja a tengermélyt. Tenger ura nem gazdája, nem is kér rá engedélyt. A nagy kaland előtt
Bot Elemér a botsáska csámcsogott egy levélen, egész nap csak táplálkozik más sem jár a fejében. Az alakja mégis slankos nem nő meg a potroha, sohasem evett süteményt nem volt olyan ostoba. Mert, ha sokat evett volna, megnőne a sonkája. Úgy nézne ki, mint egy fatörzs nem lenne bot formája. Hogy rejtőzne el egy lombon?
Strandolni ment Pál a szöcske,megunta a színét.Az, hogy csak a tóra mehetnem veszi el kedvét. Pedig abban halak élneknéha szöcskét esznek,ezért keltik a rovarokrossz hírét a helynek. Nem törődve intelemmelstrandra vágyott Pálunk.–Az a lényeg – dünnyögte Pál– barna lesz a vállunk. A tó partján egyedül voltüres volt a strand ma,furcsállotta ezt a dolgotfelnézett a napra.
Dzsungel mélyén hűs fák alatt puffogott a vipera: – Megint zajong a sok állat. Unja ezt állatira. Ő mindig éjjel vadászik, nappal pihenni szeret. Mikor szemeit lehunyja nem bírja a neszeket. – Itt is hagyom én a dzsungelt, elmegyek én messzire. Sokat nem is tétovázott el is indult izibe. Nemsokára meglátta a nagy sivatag peremét,
Az egérke gondolt nagyot,
elmegy, itt hagy csapot-papot.
Vackán kívül mást nem látott,
megnézi a nagyvilágot…
Apa? Kérdezte a kis sün ránézve a kefére. Dehogy drágám mondta anyja, elmész te a …
Csigalány szerelmes lett egy hím csigába. Apja szerint a csigák legvacakabbikába. Hisz, még háza sincs, és pőre is szegény…
Fa házunkba beköltözött
egy nyolc lábú új lakó,
megfogott egy apró legyet
szörnyű, hát ez nem való…
Elment nyaralni a csiga,
de hátán volt az otthona,
csak nem viheti magával
nem mehet nyaralni házzal…
Díszbe öltözött a páva,
csodálatos a ruhája.
Tollazatát szétteríti.
Tükörbe néz, tetszik neki…
You cannot copy content of this page