Mért van az, hogy e világon
engem senki nem szeret?
Még a darázs, ki nem finnyás,
is kerüli e szemeket.
Hullott alá eső, bőven,
fényben fürdök egész nap.
De hiába! Fürtöm sovány,
és szemeim sem dagadnak.
Bezzeg, a szomszédos tőkén
az összes fürt mosolyog.
Óriás szemekkel néznek,
míg szégyenemben pirulok.
„Későn érő, vörös fajta,
borszőlő – nem csemege.”
Mindezt hallva megértettem,
mért nem szeret senki se.
Hirdetés
Folytasd az olvasást
