Egyszer volt, hol nem volt, egy gyönyörű kis falu, amelynek közepén állt egy hatalmas, zöldellő kert. Ebben a kertben egy takaros kis ház állt. Itt élt Lilla, és a három gyereke: Máté, Zsófi és Emma.
Közeledett az anyák napja, mikor a három testvér úgy döntött, hogy meglepi az édesanyjukat egy különleges ajándékkal.
Máté, a legidősebb, felvetette:
– Mit szólnátok, ha az idei anyák napján készítenénk egy mesét anyunak, amelyhez mindenki hozzájárul egy részlettel?
Zsófi és Emma lelkesen bólintottak, majd elkezdtek ötleteket gyűjteni.
– Mi lenne, ha a mesénkben egy erdőben élne egy csodálatos állat, amelyiknek a segítségével anyu még szebbé varázsolhatná a kertet? – kérdezte Zsófi.
– Milyen állat lenne az, Zsófi? – érdeklődött Emma.
Zsófi gondolkodott egy pillanatig, majd kijelentette:
– Egy varázslatos pillangó!
Máté lelkesen bólintott:
– Remek ötlet! Legyen a pillangónak három színes szárnya, és mindegyik más-más varázserővel rendelkezzen!
– Az egyik szárny segítségével virágokat növeszthetünk, a másik édes gyümölcsöket hozhat, a harmadik pedig a legszebb madárdalt idézi elő. – ötletelt lelkesen Emma.
Mindenki elégedetten bólintott, majd elkezdték megírni a mesét. A történetben az állatok és a segítségével találták meg együtt a varázslatos pillangót, hogy egy csodálatos kertet teremtsenek az anyák napjára.
Miután elkészültek, mindhárman átmásoltak egy-egy részt a meséből egy szép, csillámos papírra. Mindannyian rendkívül ügyeltek rá, hogy a legszebb betűket formálják meg, amiket csak tudnak.
A nagy napon a gyerekek izgatottan adták át az ajándékukat Lillának.
– Anyu, ezt a mesét mi írtuk neked! Reméljük, tetszeni fog! – mondta izgatottan Máté.
Édesanyjuk elolvasta a mesét, és könnyek gyűltek a szemébe a meghatottságtól.
– Gyerekeim, ez a legszebb ajándék, amit valaha kaptam! Köszönöm nektek!
– Anyu, melyik rész tetszett a legjobban a mesében? – kérdezte Zsófi kíváncsian.
Lilla elgondolkodva válaszolta:
– Minden rész nagyon szép volt, de a legjobban az tetszett, hogy ti, gyerekek, együtt alkottátok ezt a csodás mesét. A szeretet és az összetartás, amit belevittetek, igazán megérintette a szívemet.
– Örülünk, hogy tetszett, anyu! – szólt boldogan Máté. – Szerettünk volna valami igazán különlegeset adni neked, hogy megmutassuk, mennyire szeretünk és tisztelünk téged.
Emma kezébe vett egy csokor virágot, amelyet a kertből szedett virágokból készítettek, és átadta édesanyjának.
– Boldog anyák napját, anyu! Szeretünk téged!
A nap hátralévő részét együtt töltötték a kertben, ahol a gyerekek színes szárnyú pillangókat festettek és madárdalokat énekeltek édesanyjuknak. Aznap még a nap is szikrázóbban sütött, a virágok és a fák mintha csak énekeltek volna – minden olyan varázslatossá vált.
Ahogy lement a nap, Lilla megölelte gyerekeit, és hálásan suttogta:
– Köszönöm, hogy ti vagytok a gyerekeim. Ez a nap örökre emlékezetes marad számomra.
A három testvér boldogan fogadta édesanyjuk ölelését, és mosolyogva hunyták le szemüket. Álmukban pedig egy csodálatos, varázserővel bíró pillangóról álmodtak.