Egyszer volt, hol nem volt, egy kis faluban, ahol békében éltek az emberek, és az állatok szabadon barangoltak a környező mezőkön. A falu szélén élt egy kisfiú, akit Misinek hívtak. Misi vidám és jókedvű gyerek volt, de néha szeretett tréfálkozni, még akkor is, ha a tréfái nem mindig voltak helyénvalók.
Egy nap Misi éppen a falu legelésző birkáit őrizte a domb tetején. Az idő szép volt, a nap melegen sütött, de Misi egy kicsit unatkozott. Ahogy nézte a birkákat, hirtelen egy ötlet jutott eszébe. Elmosolyodott, és hangosan kiáltani kezdett:
– Jön a farkas! Jön a farkas! Segítség!
A falu lakói meghallották Misi kiáltását, és azonnal szaladtak, hogy megmentsék a birkákat és Misit. Amikor azonban felértek a dombra, nem láttak semmiféle farkast. Csak Misi ült ott nevetve.
– Csak tréfáltam! – mondta kacagva.
A falusiak bosszúsan néztek rá, és egyikük így szólt:
– Misi, ez nem volt helyes dolog. Ha legközelebb tényleg jön a farkas, nem fogunk neked hinni.
Misi vállat vont, és folytatta a napot, mintha mi sem történt volna.
Néhány nap múlva Misi megint a birkákat őrizte a dombon. Ezúttal is unatkozott, és újra kiáltani kezdett:
– Jön a farkas! Jön a farkas!
A falusiak megint odarohantak, de amikor felértek a dombra, ismét csak Misi nevetett.
– Csak megint tréfáltam! – mondta.
A falusiak már nagyon mérgesek voltak. Figyelmeztették Misit, hogy ezzel a tréfával nem szabad játszani, mert ha egyszer tényleg veszély lesz, senki sem fog neki hinni. De Misi nem törődött a figyelmeztetéssel.
Egy napon azonban valóban jött egy farkas. Misi rémülten látta, ahogy a farkas a domb felé közeledik, és a birkák felé indul. Ijedten ugrott fel, és kétségbeesetten kiabálni kezdett:
– Jön a farkas! Jön a farkas! Segítség, tényleg itt van!
De ezúttal senki sem jött. A falusiak úgy gondolták, hogy Misi megint csak tréfál, és nem vették komolyan a kiáltását. A farkas közelebb ért, és Misi rémülten próbálta elkergetni, de hiába.
Végül, amikor a farkas már eltűnt, és a birkák is szétszaladtak, Misi visszament a faluba, szomorúan és szégyenkezve.
– Miért nem jöttetek? – kérdezte a falusiaktól. – Tényleg itt volt a farkas!
Az egyik falusi férfi szomorúan rázta meg a fejét.
– Misi, te olyan sokszor tréfáltál már ezzel, hogy senki sem hitt neked, amikor igazat mondtál.
Misi ekkor megértette, hogy a hazugságok és a tréfák, ha nem megfelelően használják őket, elveszik az emberek bizalmát. Attól a naptól kezdve Misi soha többé nem hívta hamisan a falusiakat, és megértette, milyen fontos a becsület és az őszinteség.