Felhőpárnám, ha megrázom,
Tollpihék helyett a fákon,
Csillogó víz-cseppek ülnek,
Ágain elszenderülnek.
Hirdetés
Folytasd az olvasást
Felhőpárnám jól megrázom,
A cseppeket nőni látom.
Akkorák már, mint egy bálna,
Földnek csitul szomjúsága
Felhőpárnám rázom, rázom,
A cseppeket már alig látom.
Földre érve összenőnek,
Lassan, kis tócsákba gyűlnek.
Felhőpárnám, ha még rázom,
Félek én is bőrig ázom.
Napsugár, ha mosolyogna,
A tócsa sem szaporodna
Felhőpárnám már nem rázom.
Nap süt szerte a világon.
Vízcseppből így lesz a pára,
S visszatelik így a párna.
