Karácsony este volt. Csillogó hó borította tájat. A kis falu összes háza gyönyörű díszekben pompázott.
A falu közepén állt egy takaros kis ház. Itt élt egy család, akinek a kedvenc ünnepe a karácsony volt. A kandallóban ropogott a tűz, a karácsonyfa alatt pedig rengeteg ajándék várta, hogy gazdájuk kibontsa őket.
A puha bársonnyal borított fotel mögül vidám kacaj csengett fel. Nem más hangja volt, mint Petié, a család legkisebb tagjáé.
Peti édesanyja elővett egy régi mesekönyvet. Ez nem akármilyen könyv volt, még a nagymamája mesélt belőle anyukájának, amikor olyan pici volt, mint ő. Anyukája mesélni kezdett:
„Egyszer volt, hol nem volt egy kis Jézuska, aki a pásztorok és a bárányok között született egy betlehemi jászolban. Ő volt Isten és Szűz Mária közös gyermeke. Karácsonykor az ő születésének napját ünnepeljük. Jézus hozta el számunkra a béke és a szeretet ünnepét.”
Peti álmélkodva hallgatta a mesét, és elképzelte, ahogyan ott áll a kis Jézuska mellett. Közben odabújt édesanyjához és édesapjához, majd hirtelen megszólalt:
– Én is szeretnék úgy örülni a karácsonynak, mint a kis Jézuska!
Édesapja mosolyogva felelt:
– Akkor mindig gondolj arra, hogy a karácsony az öröm és a szeretet ünnepe! Próbálj másokat boldoggá tenni az ünnep alatt! Ha így teszel, akkor valóban úgy örülhetsz a karácsonynak, mint Jézuska.
Peti bólintott, és megértette, hogy mások boldogságáért ő is tehet valamit. Ezután az egész család összegyűlt a karácsonyfa köré, és az ünnep meghitt hangulata terjedt el a házban. Mindenki szíve megtelt boldogsággal, hiszen tudták, a karácsony a szeretetről és az örömről szól.
