Egyszer volt, hol nem volt, egy kis város szélén élt egy kíváncsi kislány, akit Lilinek hívtak. Lili mindig izgatottan várta a Halloweent, mert ilyenkor az utcák telis-tele voltak töklámpásokkal, pókhálókkal és mindenféle színes jelmezekbe öltözött emberekkel.
Egy különleges Halloween éjszakán, miközben Lili egyedül sétált hazafelé, megpillantott egy halványan világító kis utat az erdő szélén. A kis ösvényt apró szellemek és boszorkányok díszítették, mintha hívogatnák Lilit.
Lili kíváncsian elindult az ösvényen. Ahogy haladt előre, egy kis manó, akit Szösznek hívtak, egyszer csak elé ugrott.
– Szia, Lili! – köszönt vidáman a manó. – A Halloween varázslatának titkos őre vagyok, és csak azokat engedem tovább, akik képesek megfejteni egy titokzatos rejtvényt.
Lili izgatottan bólintott.
– Mondd csak, Szösz, mi a feladvány?
Szösz elővett egy pergament, és így szólt:
– A Halloween éjjelén mindig együtt jár három dolog. Az első a fény, ami az éjben ragyog. A második a titok, ami mindenkit megijeszt, és a harmadik az édesség, ami mindenki kedvence. Mi lehet ez?
Lili gondolkodott, majd mosolyogva válaszolt:
– Az első a töklámpás, a második a jelmezek, és a harmadik a cukorka!
Szösz elismerően bólintott.
– Tökéletes válasz! Most már beléphetsz a Halloween varázsbirodalmába.
Ahogy Lili továbbhaladt, hirtelen egy gyönyörű, titokzatos kertben találta magát, ahol a fák ágai lágyan ringatóztak a szélben, és mindenhol apró, csillogó fények ragyogtak. A kert közepén egy nagy Halloween-fa állt, amelynek ágairól mindenféle édesség és csillogó kincsek lógtak.
Lili boldogan megérintette a kincseket, amikor egyszer csak a fa megszólalt:
– Köszöntelek, Lili! Ma este te vagy a Halloween kiválasztott vendége. Amit innen elviszel, az örökre megmarad emlékként az életedben.
Lili kiválasztott egy szép, aranyszínű kis édességet, és boldogan indult vissza az ösvényen. Amikor végül hazaért, boldogan mesélte el a szüleinek a varázslatos kalandját, és attól kezdve minden Halloweenkor elindult, hátha újra megpillantja a titokzatos ösvényt.
