Langyos tavaszi szellő karcolgatta a zöldellő rét szélét, ahol a füvek végre magasra nyújtóztak, s a fák is új rügyeket álmodoztak magukra. A rét közepén, egy ősi tölgyfa mellett, aprócska virágok álldogáltak: kék nefelejcsek, sárga kankalinok és ibolyák gubbasztottak a harmattól nedves földben. Köztük egy különleges virág ringatózott: egy törékeny pitypang, aranyló fejecskéjével, mint titkos napocska a föld színén. Ő volt a mezők hercegnője.
A pitypanghercegnő minden évben különleges feladattal ébredt: ő volt hivatott életre kelteni a tavaszt. De csak akkor volt ereje rá, ha szíve mélyén igazán hitt magában. Ez idő tájt azonban a hercegnő szíve apró kétségeket hordozott.
– Mi van, ha nem sikerül? – suttogta a reggeli szélnek. – Ha túl gyenge a táncom, ha nem ébresztem fel a virágokat?
A szél megsimogatta a szirmát, s egy levelet libbentett elé, mintha válasz lenne.
– Senki más nem tud úgy táncolni, mint te – súgta halkan. – A tavasz már a lábadnál toporog.
A pitypang lehajtotta fejét, majd mély levegőt vett. Apró szirmai remegtek a félelemtől, de lábujjhegyre emelkedett – ha egy pitypangnak lehettek is lábujjai –, s lassú, csendes mozdulatokkal kezdett forogni. Minden forgásnál a szirmai megcsillantak a napfényben, és a fű halk neszezéssel hajolt utána. Majd két levelecskéjét széttárta, s egy kör alakú táncba kezdett, úgy, mintha a széllel együtt szőne dallamot a világba.
A föld halkan morajlott. Először egy hóvirág nyújtotta ki gyűrött kis fejét a rögök közül, majd egy lila sáfrány kandikált ki habozva, végül száz meg száz szín virág szökkent a földből, mint ha alvó gyermekek ébrednének egy csilingelő harang hangjára.
A pitypanghercegnő táncolt, egyre csak táncolt, s a mező zöldje tengerré lett. Butterek és méhek zsongtak a levegő fölött, csigák kapaszkodtak fűszálakra, s még a nap is vidámabb sugárral nézett le.
Amikor a hercegnő megállt, szíve boldogsággal telt meg. Mindenütt virág illatozott, s a rét újra élt. A pitypang lehunyta szemeit, s átadta magát a nap melegének.
– Sikerült – súgta csendben. – Mert végre elhittem.
Attól a naptól fogva minden évben, mikor a nap először mosolyog a réten, a pitypanghercegnő táncra perdül. Mert tudja, hogy a tavasz bennünk kezdődik – csupán hinni kell benne.
