Generic selectors
Exact matches only
Search in title
Search in content
Post Type Selectors

Róka, meg a favágó (Móricz Zsigmond)

Szerző: Mesélek Neked

Oszd meg ezt a mesét!

Le is ut, fel is ut,
Róka koma futva fut.
Elől tűz, hátul víz,
Reszket benne minden íz.

Sűrű erdő, rengeteg,
Még sem talál rejteket.
Köröskörül kopó csahol,
Lába nyomán vadász lohol.

– Jaj, favágó apóka,
Bajba vagyon a róka,
Bujtasson el engem gyorsan,
Meghálálom százszorosan.

Jól van, jól van, te róka,
A kunyhóm jó buvóka.
Hanem aztán majd meglátom,
Mit ér a szó, jó barátom.

Dirr! durr! – itt a vadász.
– Hej favágó, mit csinálsz?
– Faricskálok árnyelet.
– Róka koma hol lehet?

Mondjad már, hogy láttad-e?
– Beszélgettem is vele.
– Mikor láttad? hol van? merre?
– A mult télen kószált erre.

– Hej favágó, vakapád,
Tedd bolonddá nagyapád.
Szalad már a vadász ujra,
Nem néz rá az intő ujjra.

A bütyök ujj mutogatta:
Ott kuksol az ebugatta!
Dirr! Durr! – a vadász már
A cserjében messze mászkál.

– Hóha, hóha, ne te né!
Róka koma elmennél?
Ez barátság, ez a hála?
Az igéret füstbe szálla?

– Róka vagyok, szóltál értem,
Szóval hát köszönöm szépen.
De ujjoddal azt intetted,
Hogy nem kivánsz hálás tettet.

Szólj hozzá!

You cannot copy content of this page