Vitatkozott egy időben a Szél a Nappal. Azon folyt a disputa, hogy melyikük erősebb.
Egyszer azután azt mondta a Nap a Szélnek:
– Tegyünk próbát, amott megy egy köpenyeges ember, próbálkozzunk meg rajta, melyikünk az erősebb, melyikünk veszi le a válláról a köpenyeget.
Hozzáfogott először a Szél, megragadta az ember gallérját, tépte, cibálta előre-hátra a köpenyeget, de mentül erősebben rángatta, a szegény ember annál erősebben burkolta bele magát, s nem engedte elvetetni a köpenyeget.
Mikor aztán a Szél hasztalan kifárasztotta magát, akkor hozzáfogott a Nap: elkezdett mosolyogni az utasra melegen, mindig melegebben. A jámbor lassanként kiburkolta magát a köpenyből, azután levetette egészen, később levetette a kabátját és a mellényét is.
– Látod – mondotta a Nap a Szélnek -, hogy én erősebb vagyok, mint te?
(Kovács Ágnes: Népmesék óvodásoknak)
