Eduárd, a vakond (Erdős Sándor)

Föld alatti otthonában
töprengett a kis vakond.
Mi lenne, ha elköltöznék?
Nem bámulnám a plafont.

Odafent az eget látnám,
nem nyárfának gyökerét,
többre hivatott vagyok én,
hát nekem ez nem elég.

Batyut kötött gyorsan össze
Eduárd, mert így hívták,
kimászott hát a felszínre
várta őt a nagyvilág.

Akkor éppen éjszaka volt,
kiköszönt, hogy itt vagyok.
Gyenge szemét vakították
égen járó csillagok.

Pislogott is kis Eduárd
bántotta az éles fény.
Úgy döntött inkább hazamegy,
gyorsan visszabújt szegény.

Látta ezt egy apró egér,
hatalmasat kacagott.
Mi lett volna Eduárddal,
ha meglátja a napot?