A Mesélek Neked oldalon egy gazdag válogatást kínálunk rövid esti mesékből, melyek között mindenki megtalálja a számára legkedvesebbet. Akár egy gyors esti mese előtt az ágyban, akár egy hosszabb mesélésre vágyva, nálunk mindenki rátalál a tökéletes történetre.
Egyszer volt, hol nem volt, egy kis magyar faluban élt egy család, akik minden évben izgatottan várták a vízkereszt ünnepét. Ez a nap különleges jelentőséggel bírt számukra, mert ekkor jött el a falusi pap, hogy megszentelje a házukat. A szentelés nemcsak hagyomány volt, hanem egyfajta védelem is, amely az otthon minden lakóját megóvta a balszerencsétől
Egyszer volt, hol nem volt, egy hegyekkel körülölelt kicsiny faluban élt egy kislány, Emma, akit mindenki szeretett a vidámságáért és élénk képzeletéért. Emma különösen izgatott volt az újév estéjén, mert nagymamája elmesélte neki, hogy az első álom, amit az újév hajnalán látunk, megjósolja a következő év legnagyobb boldogságát. – De mi van, ha semmiről sem
Egyszer volt, hol nem volt, egy apró faluban élt Mariska néni, aki híres volt arról, hogy mindig különleges babonákkal és hagyományokkal készült az ünnepekre. Az újév reggelén is szigorúan tartotta magát egy régi szokáshoz: férfi lépje át először a küszöböt, mert az szerencsét és boldogságot hoz az év minden napjára. Egy év különösen fontos volt
Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren is túl, élt egy szegény parasztember, Palkó, aki minden évben reménykedve nézett az újév elé. Palkónak nem volt nagy gazdasága, csak egy kis háza és egy aprócska földje, amely épp annyit termett, hogy a családjának ne kelljen éheznie. Azonban a bőség és a gazdagság sosem jött el hozzájuk,
Egyszer régen, egy hóval borított hegy tetején élt egy hidegszívű óriás, akit Jégszívnek hívtak. Jégszív messziről figyelte az embereket a faluban, de soha nem csatlakozott hozzájuk. Nem szerette a nevetést, az ünneplést, és különösen utálta az újévi vidámságot, ami minden évben megtöltötte a völgyet. Egy évben, amikor az újévi tűzijátékok előkészületei elkezdődtek, Jégszív úgy döntött,
Az Északi-sarkon, ahol Télapó és a manói éltek, az ünnepek után mindig csendesebb napok következtek. A karácsonyi sürgés-forgás után a manók megérdemelt pihenőjüket töltötték. De Okoska manó, aki mindig tele volt ötletekkel, az év első napján valami különlegeset tervezett. – Itt az új év, és én azt szeretném, hogy még jobb legyen, mint az előző!
Egyszer volt, hol nem volt, egy kis hegyekkel övezett faluban, ahol minden karácsonykor egy hatalmas fenyőfa díszítette a főteret. A fa tetején egy gyönyörű karácsonyi csillag ragyogott, amely generációkon át a falu ünnepi jelképe volt. De az évek múlásával a csillag fénye halványulni kezdett. – Mi történt a csillaggal? – kérdezte egy kisfiú, Ádám, miközben
Egyszer volt, hol nem volt, a hóval borított Északi-sarkon élt Télapó és az ő szorgos manói. Minden évben szorgosan készítették az ajándékokat, csomagolták őket és listákat ellenőriztek, hogy minden gyerek megkapja a karácsonyi ajándékát. Az idei karácsony sem volt kivétel – minden készen állt az ajándékok kiszállítására. Azonban az egyik manó, Pici, egy apró, kicsit
Egyszer volt, hol nem volt, egy gyönyörű erdő szélén élt egy vadgalamb, akit Borinak hívtak. Bori nem volt olyan, mint a többi galamb. Miközben társaik melegebb tájakra költöztek a hideg tél elől, ő úgy döntött, hogy marad. Szerette az erdő békéjét, a hóesést, és azt, ahogy a táj karácsonyi csodává változott a decemberi hónapokban. Az
Egyszer volt, hol nem volt, egy kis faluban, amelyet magas hegyek és sűrű erdők öveztek, élt egy kisfiú, Péter, aki imádta a vonatokat. Péter édesapja a helyi vasútállomáson dolgozott, és minden este mesélt neki a nagy, füstöt pöfékelő gőzmozdonyokról, amelyek az árut és az utasokat szállították messzi tájakra. Karácsony közeledtével Péter észrevette, hogy az állomás
Egyszer volt, hol nem volt, egy kis faluban élt egy kíváncsi és okos kislány, Emese. Közeledett a karácsony, a falu utcái megteltek fényekkel, a házakban finom sütemények illata terjengett, és mindenki sürgött-forgott az ünnepi készülődésben. De Emese valamiért nem érezte a karácsony igazi hangulatát. – Anya, miért olyan különleges a karácsony? – kérdezte egy este,
Egyszer volt, hol nem volt, egy gyönyörű erdő mélyén élt egy apró erdei pacsirta, akit Lilinek hívtak. Lili különleges madár volt, mert egész évben csodálatos dallamokkal töltötte meg az erdőt. Karácsony közeledtével azonban az erdő elcsendesült, ahogy a hideg tél megérkezett, és a fák ágait hó borította. Lili azonban úgy érezte, hogy valami hiányzik az
You cannot copy content of this page