A százlábú harisnyája (Mester Györgyi)
Bercinek, a százlábúnak, kezdetekben volt némi lelkiismeret-furdalása. Őt, és rovar fajtársait, egyaránt százlábúként emlegették, holott neki – életkorából adódóan – még csak 84 lába volt…
Bercinek, a százlábúnak, kezdetekben volt némi lelkiismeret-furdalása. Őt, és rovar fajtársait, egyaránt százlábúként emlegették, holott neki – életkorából adódóan – még csak 84 lába volt…
A szajkó büszke madár volt. Nem is csoda, hiszen – a tollruhájában csupán néhány piros mintával dicsekvő nagy fakopáncs, na meg a zöld színben pompázó, piros sapkás küllő mellett…
Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, még az üveghegyeken is túl, ahol a kis kurta farkú malac túr, volt egy kanászgyerek…
Már megint üres puttonnyal tért vissza a kaptárba Zümi. És ez napok óta így megy. Haszontalan, lusta méhecske! – mordult fel mérgesen a kaptár őre…
Végre itt a téli iskolai szünet! Nincs több lecke, nem kell izgulni a tanórák miatt, készülhetek a karácsonyra – örvendezett Jutka…
Alkonyodott. Az utca a szegényes, málló vakolatú házfalak miatt volt szürke, az ég pedig a dunyha vastagságú hófelhőktől…
Egyszer volt, hol nem volt, egy kisváros. Ebben a pici városkában minden évben megrendezték a farsangi mulatságot. Egy hatalmas jelmezbál volt ez, rengeteg fánkkal és mindenféle más finomsággal. Az emberek már hetekkel korábban megkezdték a készülődést a jelmezbálra. Mindenki arról beszélt, hogy abban az évben milyen jelmezt fog felhúzni. Teljesen mindegy, hogy kisgyerekről vagy idős
Egyszer volt, hol nem volt, hogy volt-e vagy nem, azt már senki sem tudja, oly régen történt. Egy aranyos kis házban élt két kislány, akik testvérek voltak: Liza és Nóra. Annyira gyönyörű lányok voltak, hogy égen és földön sem lehetett náluk szebbet találni. Amikor elérkezett a tél, csak egy vágyuk volt: hogy leessen a hó.