A Mátyás király mesék olyan történetek, amelyek Hunyadi Mátyás magyar király alakjához kapcsolódnak.
Mátyás király Magyarország egyik legismertebb uralkodója volt, aki 1458 és 1490 között vezette az országot. A történelemben igazságos és művelt királyként ismert, a néphagyomány pedig számos mesében és mondában őrizte meg az emlékét.
Egyszer Mátyás király, mikor szerteszéjjel járt az országban, hadd lássa: milyen dolga van a szegény népnek, egy falu mellett kiment a mezőre, s ott szóba állott egy öreg szántó-vető emberrel. Vele volt a kísérete is. Hatalmas nagyurak. A király megismerte az öreg szántóvetőt, aki neki hajdanában katonája volt. Ezzel a szóval köszöntötte az öreget: –
Azt hiszem, hogy Benet úr ivadéka lehetett Venturnénak, annak a kevély asszonynak, akiről már meséltem néktek. Venturné gazdag úrasszony volt, s emlékezhettek, hogy míg a fia messze földön hadakozott, hatalmas, nagy várat épített Bereck mellett. Azt mondta szertelen elbizakodottságában, hogy még az Isten sem tudja bevenni az ő várát. Hát az Isten nem is hagyta
Nemhiába szerette a nép Mátyás királyt: nem volt több hozzá hasonlatos királya a magyaroknak. Amint neszét vette, hogy itt vagy ott erősen sanyargatják a szegény földnépét, nem volt nyugodalma Budavárában – álruhába öltözött, s úgy ment színről színre, látni a valóságot. A többiek közt hírül adják, hogy a kolozsvári bíró ugyancsak sanyargatja a szegény népet.
Mátyás mellett élt a legmegbízhatóbb belső embere, aki nélkül a király soha nem ment messzire. Egyszer, valami rossz italú víztől Mátyás bizalmasa olyan kólikát (hascsikarást – a szerk.) kapott, csak halt meg. A földön fetrengve sanyargott. Utolja felé már a szemét sem tudta fölnyitni, a kaszás is ott haptákolt a háta mögött, amikor a szomorú
A népmesék világában Mátyás király gyakran álruhában járja az országot. Az álruha azt jelenti, hogy a király egyszerű embernek öltözve jelenik meg, hogy megtudja, hogyan élnek a nép tagjai, és hogy igazságot szolgáltathasson ott, ahol szükség van rá. Ezekben a történetekben a király gyakran találkozik parasztokkal, kereskedőkkel vagy furfangos emberekkel, és a beszélgetések során derül ki, ki az okos, ki a kapzsi, és ki érdemli meg a jutalmat vagy a büntetést.
A Mátyás király mesék egyik legfontosabb témája az igazságosság. A történetekben a király sokszor olyan vitákat dönt el, amelyekben ravaszságra és bölcsességre van szükség. Előfordul, hogy egy furfangos paraszt próbálja próbára tenni a királyt, máskor pedig Mátyás király mutatja meg, hogy az eszével és igazságérzetével képes megoldani a legbonyolultabb helyzeteket is.
Ezek a mesék a magyar néphagyomány fontos részét alkotják. Generációról generációra adták tovább őket, ezért a történetekben a humor, a furfang és a tanulság is fontos szerepet kap. A szereplők gyakran egyszerű emberek, akik eszükkel és találékonyságukkal kerülnek ki nehéz helyzetekből.