Hirdetés
Folytasd az olvasást
Csupicsiga (Erdős Sándor)
– Mi a fene mászik itten?
Ilyen állat talán nincsen.
Úgy néz ki, mint egy űrlakó,
a kinézete rendhagyó…
Modern esti mese
A bögöly pünkösdi királysága (Erdős Sándor)
Pünkösd napja ünnepére
összegyűlt állatok népe.
Búgó hangon galamb kiállt,
válaszunk pünkösdi királyt…
Hirdetés
Folytasd az olvasást
A tiszta giliszta (Erdős Sándor)
Élt egy kukac Ödömérke,
föld alatt lakott szegényke.
Ödömérke eső után,
kikúszott a földből sután…
Pál, a piaci légy (Erdős Sándor)
Pál vagyok, a piaci légy,szép jó napot kívánok!Úgy látom, hogy zaklatásomegészen jól bírjátok. Akárhányszor szürcsölgetekelöl hagyott levesből,azon nyomban mindkét kézzelintegettek ti egyből. Úgy érzem, hogy barátságunkmegszilárdult eléggé,ezért az asztalon maradtegy pohárka ivólé. Pohár mellett, de nagy öröm,találtam egy szál ropit,áthívom a haverokat,iszogatunk egy kicsit.
Zümi és a sztárvilág (Erdős Sándor)
Apró mesét mondok el nektek,szóljon most ez egy kis szúnyogról.Megúnva mocsári pórnépetálmodozott sokat nagy sztárokról. Úgy döntött hát, hogy elköltözikotthonából, a bús mocsárból,elrepül most a nagyvárosba,kitörve végre a posványból. Ott minden csodás, szép és fényesmily jó lesz ott az ő élete,így hát elindult ki Zümike –még nem mondtam, de ez a neve. Sok veszélyt rejtett
Hirdetés
Folytasd az olvasást
Egér a vadnyugaton (Erdős Sándor)
Unta magát egy kis egérhát úgy döntött a kicsi Hümér,elutazik nagyon messzea távoli végtelenbe. – Elmegyek a vadnyugatravadászok majd vadnyulakra,betöröm a vadlovakatnem kell más csak cowboy kalap. Jön a cica is Töpörtyűő lesz a csúnya részbőrű,majd hajtom őt a szavannánmenekülhet úgy, bizám. Felkészültem, indulok isegérlyukból legalábbis,utána vonatra szállokvadnyugatig meg sem állok. Kilépett az egérlyukból,de Töpörtyű
A bugyuta gazda (Erdős Sándor)
Van egy gazda kinek agyakisebb, mint egy újburgonya,azt hiszi hogy mindent tud már,pedig esze csak poroszkál. Gazdagabb lenne tanyája,ha elmenne iskolába.Nem a legélesebb kés ő,tanulni sohasem késő. Úgy gondolta, minek az már,lám a szamár is poroszkál.Nem járt soha iskolábamégis tele van a háta. Persze zabbal, úgy kell neki,senki sem oktatta őt ki.Amit végez nehéz munka,csak
Nagy Tivadar (Erdős Sándor)
Tivadar a szkarabeuszúgy látta hogy megjött a busz.Éppen arra járt egy teveúgy, gondolta elmegy vele. Peckeskedik hosszú útjánpúpúteve poros púpján.Nem számít a homokvihar.Kacagott fel Nagy Tivadar. Látom innen fentről nézvemenekül sivatag népe,úgy kell nekik menjenekviharban csak teve mehet. Én meg úgy-e tevén ülökmég viharban sem szédülök,nem számít sem por, sem viharén vagyok a Nagy Tivadar.
Hirdetés
Folytasd az olvasást
Pocok a tolvaj (Erdős Sándor
Bűntény történt, szörnyű dolog,búzát lopott a kis pocok.Látva, hogy az ajtó tárva,belopódzott a magtárba. Hegyekben állt ott a búza,biztonsági őr a gólya.Segít neki hosszú lába,magasból néz a magtárra. De a pocok fürge állat,nem látta az őrszolgálat.Gyorsan megtömte táskáját,el is vitte a prédáját. Ám másnap volt a számadás,meg is számolták a búzát,jelentést is tett a gólya,hiányzik
A három szabólegény (magyar népmese, verses mese)
Három szabólegények, mek-mek-mek,elindultak szegények, mek-mek-mek.Hárman ültek egy kecskére,úgy vágtattak el Bicskére, mek-mek-mek. Amint Bicskére értek, mek-mek-mek,egy kocsmába betértek, mek-mek-mek.Hárman ittak egy deci bort,hogy lemossák az úti port, mek-mek-mek. Ahogy a bort megitták, mek-mek-mek,kifizetni nem tudták, mek-mek-mek.Az ablakhoz somfordáltak,rajta szépen kiugráltak, mek-mek-mek. Az ablaknál a kecske, mek-mek-mek,őket már rég ott leste, mek-mek-mek.Gyorsan rája felugráltak,s még gyorsabban
Káposztás jó estét! (Erdős Sándor)
Bál van ma az erdőben,répák sülnek a sütőben.Lesz itt sok finom falat,annyi van hogy meg is marad. Szegény egér lesántulta lába nagyon megfájdult,találjunk ki valamithogy felejtse bajait. Mit tehetnénk most akkor?Ő ráfázott már sokadszor.Nem mehet gyógytornárameghívták hát vacsorára. Mondja bagoly : – Nem jó így,van itt egy doktor meggyógyít.Gyertek a rendelőmbeoda fel a dombtetőre. Gondolták
Hirdetés
Folytasd az olvasást
Eduárd, a vakond (Erdős Sándor)
Föld alatti otthonábantöprengett a kis vakond.Mi lenne, ha elköltöznék?Nem bámulnám a plafont. Odafent az eget látnám,nem nyárfának gyökerét,többre hivatott vagyok én,hát nekem ez nem elég. Batyut kötött gyorsan összeEduárd, mert így hívták,kimászott hát a felszínrevárta őt a nagyvilág. Akkor éppen éjszaka volt,kiköszönt, hogy itt vagyok.Gyenge szemét vakítottákégen járó csillagok. Pislogott is kis Eduárdbántotta az éles