Volt egyszer egy királyság, ahol a Valentin-napot nagyon fontosnak tartották. Az egész királyságban ezen a napon a szeretet és a barátság ünnepeltetett. A király és a királynő példát mutattak, hiszen nagyon szerették egymást, és mindig ünnepelték a Valentin-napot. Egy fiatal lány, Eszter, azonban szomorú volt, mert nem volt senkije, aki megajándékozhassa ezen a napon. A
Gyöngycsibék és barátaik 2. rész Elindult a kis társaság a baromfiudvaron található Szemétdombi térre. A sor elején ment Kukori Kázmér peckesen lépegetve, utána következett Kotyi Kata büszkén, és hátra-hátra nézegetve, hogy megvan-e az összes kiscsibe. – Ne izgulj! Mi vigyázunk rájuk! – nyugtatgatta a kotlósmamát Fefe. – Csip! Csip! Mi is figyelünk! – szólaltak meg
Gyöngycsibék és barátaik 1. rész Kotyi Kata lassan három hete ül a tojásokon. Fefe és Csoki, a két kutyakölyök napok óta figyeli a kotlósmamát, és megállapították, hogy Kotyi Kata csak „csücsül” és „csücsül”. – Te mire vársz? Miért nem szaladgálsz a többiekkel? – kérdezte Fefe. – Ne zavarj! Dolgom van! – szólt neki Kotyi Kata.
Zöld Lomb Iskola 3. rész Egy október végi napon hatalmas, félelmetes lény tűnt fel a Páfrányos Erdőben. Gamba pillantotta meg elsőként, és ijedtében kis híján lebucskázott az ágról, amelyen addig békésen gubbasztott. – Magasságos Borókatündér! Ez meg miféle szörnyeteg? Csak nem a rettegett Korkó? – futott át az agyán a rémisztő gondolat. – Azonnal szólnom
Unta magát egy kis egérhát úgy döntött a kicsi Hümér,elutazik nagyon messzea távoli végtelenbe. – Elmegyek a vadnyugatravadászok majd vadnyulakra,betöröm a vadlovakatnem kell más csak cowboy kalap. Jön a cica is Töpörtyűő lesz a csúnya részbőrű,majd hajtom őt a szavannánmenekülhet úgy, bizám. Felkészültem, indulok isegérlyukból legalábbis,utána vonatra szállokvadnyugatig meg sem állok. Kilépett az egérlyukból,de Töpörtyű
Van egy gazda kinek agyakisebb, mint egy újburgonya,azt hiszi hogy mindent tud már,pedig esze csak poroszkál. Gazdagabb lenne tanyája,ha elmenne iskolába.Nem a legélesebb kés ő,tanulni sohasem késő. Úgy gondolta, minek az már,lám a szamár is poroszkál.Nem járt soha iskolábamégis tele van a háta. Persze zabbal, úgy kell neki,senki sem oktatta őt ki.Amit végez nehéz munka,csak
Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, még az üveghegyen is túl, hol a kis kurta farkú malac túr, volt egy király, annak egy fia, János. Azt mondja egyszer a király a fiának, aki serdülő legényecske volt: – Eredj, fiam, láss országot-világot, hadd pallérozódjál. Úgy lesz belőled derék ember. Kétszer sem mondatta ezt
Tivadar a szkarabeuszúgy látta hogy megjött a busz.Éppen arra járt egy teveúgy, gondolta elmegy vele. Peckeskedik hosszú útjánpúpúteve poros púpján.Nem számít a homokvihar.Kacagott fel Nagy Tivadar. Látom innen fentről nézvemenekül sivatag népe,úgy kell nekik menjenekviharban csak teve mehet. Én meg úgy-e tevén ülökmég viharban sem szédülök,nem számít sem por, sem viharén vagyok a Nagy Tivadar.
Zöld Lomb Iskola 2. rész Telt-múlt az idő, már október második hetét mutatta a naptár. A Zöld Lomb Iskola harmadik osztályában Zike néni minden hétfőn új oldalra lapozott, a gyerekek pedig elgyönyörködtek a szépséges képben, amely a hét napjai mellett díszelgett. Igaz, nem hatott rájuk az újdonság erejével, hiszen szünetekben gyakran belekukkantottak a következő oldalakba.
Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl volt, de még az üveghegyeken is túl, ahol a kis kurta farkú malac túr – volt egyszer egy szamár. Ez a szamár elindult, hogy lásson országot-világot. Amint megy, mendegél, találkozik egy oroszlánnal. Megnézi az oroszlán erősen a szamarat, mert még ilyen nagy fülű állatot nem látott
Az égbolton egy csillag úszott közelebb a Holdhoz. – Mondd csak, Hold, szeretnek minket az emberek odalenn? – Hm. Hogy szeretnek-e? Azt nem tudom, de gyönyörködnek bennünk – válaszolta. – Azt nem szeretetből teszik? – Hogy érted? – Úgy értem, ha valamit gyönyörűnek találsz, az azért van, mert szereted, nem igaz? – kérdezte reménykedve a
Zöld Lomb Iskola 1. rész Beköszöntött az ősz, megkezdődött az új tanév az erdei Zöld Lomb Iskolában. Nagy volt az izgalom a harmadik osztályosok körében, hiszen tudták, hogy idén új tanító néni érkezik. Fejüket összedugva találgatták, milyen lehet: kedves, szigorú? Esetleg olyan, mint Cinca néni, akitől már harminc éve rettegnek a diákok? Pedig aprócska termetű,