Az erdei állatok vidáman játszadoztak az erdőben. Tavasszal nyíltak a virágok, virágoztak a fák. Nyáron magasan sütött a nap. A sok fa árnyékot adott, így nem volt nagy meleg. Az egyik kis medvebocs felállított az erdő főterén egy medencét, így fürödni is tudtak az állatok.
Az erdőben gyorsan elmúlt a nyár, a medencében már nem volt víz. Jött az ősz, a legszebb hónap az erdőben. Sárgultak a falevelek, sok szép színben pompáztak a fák levelei. Az ősz közepe fele elkezdtek hullani a falevelek, az állatok sok szép falevelet gyűjtöttek.
Az ősz végére lehullott az összes falevél. Lassan beköszöntött az erdőben a tél, a hideg idő. A tél kezdetén nem esett a hó. Mikor már közeledtek az ünnepek, esett a hó. Az állatok nagyon megörültek a hónak. Mikor már sok hó esett, hógolyóztak, szánkóztak. Elérkezett Mikulás napja.
Az állatok azon gondolkodtak, hogy ki is legyen a Mikulás. Mackó Papa összehívta az állatokat a főtérre, majd így szólt:
– Kedves barátaim, holnap már Mikulás, de van egy kis gond, ki legyen a Mikulás.
Az állatok gondolkodóba estek, így szóltak:
– Legyél te a Mikulás, Mackó Papa! -hangzott az állatok egybehangzó válasza.
– Én!- mondta meglepetten.
– Igen.
Mackó Papa örült a felkérésnek, majd este, mikor már minden állat aludt, elment Bagolyhoz, elkérte tőle a Mikulás jelmezt. A bagoly szívesen oda is adta neki. Mackó Papa beöltözött Mikulásnak. Minden állatnak vitt valami kis apróságot.
Másnap reggel az állatok meglepetten vették észre, hogy járt náluk a Mikulás. Ennek leginkább a mackógyerekek örültek, még is csak az apjuk volta a Mikulás. Elmúlt Mikulás, teltek- múltak a hetek. Elérkezett karácsony előestéje, Szenteste. Mackó Papa összehívta az állatokat az erdő főterére és így szólt:
– Ma van szenteste, szeretnék közületek megkérni valakit, hogy menjen el az erdő szélére, hozza el ide a legszebb fenyőfát.
Mackó Papa a rókát és a nyuszit választotta, mert ők bizonyultak a legerősebb állatoknak. Megkérte harkályt is, hogy repüljön el velük, segítsen nekik kiválasztani a legszebbet. El is indultak. Mikor az erdő szélére értek, rengeteg fenyőfát láttak. Volt ott kisebb, nagyobb. A sok keresgélés után megtalálták a megfelelő fenyőfát, se túl nagy, se túl kicsi nem volt, közepes, de szép.
– Ez a megfelelő!- mondták az állatok.
Szánkóra tették és elindultak vissza az erdő főterére. Az állatok már izgatottan várták őket.
– Hú ez tényleg szép!- ámuldoztak az állatok.
Fel is állították és el kezdték díszíteni. Sok szép csillogó dísz került a fára, volt rajta alma, dió, csúcsdísznek csillag került fel a fa tetejére. Miután kész lett a fa, az állatok ajándékokat tettek a fa alá. Nem messze a fától terített asztal várta az állatokat. Sok finom sütemény, gyümölcs volt az asztalon. Az állatok jót lakmároztak a sok finomságból.
Elérkezett az ajándékozás. Minden állat örömmel bontotta ki az ajándékokat. Mackó Papa az állatoktól nagyon szép medált kapott. Örömmel fel is tette a nyakába és boldogan viselte. Az ajándékoknak minden állat nagyon örült. Az ünnepség végén az állatok hazamentek. A mai napról álmodtak, így zajlott le az erdei karácsony.
