Egyszer volt, hol nem volt, egy kis faluban, ahol az éjszakák olyan sötétek voltak, hogy a csillagok szinte elérhető közelségben ragyogtak, élt egy kisfiú, Márk. Márk minden évben izgatottan várta a szilveszteri éjszakát, mert imádta a tűzijátékokat, az ünneplést, és azt, hogy együtt lehetett a családjával. De idén valami más foglalkoztatta.
Az év utolsó napján, miközben a családja a vacsorára készült, Márk az udvaron állt, és az eget kémlelte. Egy dolgot kívánt, de ezt sosem mondta ki hangosan.
Márk szíve mélyén egyetlen dolgot szeretett volna: hogy a nagypapája, aki az elmúlt évben sokat betegeskedett, újra egészséges legyen, és játszhasson vele, ahogy régen. Márk tudta, hogy ez nem olyan kívánság, amit egy tűzijáték vagy egy ajándék teljesíthetne.
Amint az eget nézte, egy fényes csillag suhant át a sötétségen. Márk lehunyta a szemét, és halkan mormolta:
– Csillag, csillag, kérlek, tedd újra boldoggá és erőssé a nagypapát!
Éjfélhez közeledve Márk visszatért a házba. A család összegyűlt, és mindenki izgatottan várta az újévet. Amikor az óra éjfélt ütött, és a tűzijátékok színes fényei bevilágították az eget, valaki halkan kopogott az ajtón.
Amikor Márk édesapja ajtót nyitott, egy különös, idős férfi állt ott, hosszú fehér kabátban és ragyogó mosollyal az arcán. A férfi magát Csillagúrnak nevezte, és azt mondta:
– Az újévi kívánságok különleges varázslattal bírnak. Azért jöttem, hogy segítsek teljesíteni Márk titkos kívánságát.
Márk izgatottan figyelte, ahogy Csillagúr egy apró, csillogó port szórt az asztal fölé. A por finoman szétoszlott, majd a nagypapa fölött megállt, mintha magába szívná a betegséget.
Másnap reggel a nagypapa az ebédlőasztalnál ült, és olyan mosollyal nézett Márkra, amit már régóta nem látott rajta.
– Gyere, Márk, mutasd meg, hogyan kell nyerni a társasjátékban! – mondta nevetve, miközben Márkot a székéhez húzta.
Márk szíve majd kiugrott az örömtől. Nem tudta biztosan, hogyan történt, de tudta, hogy a kívánsága teljesült.
Attól az évtől kezdve Márk minden szilveszterkor az eget kémlelte, és emlékeztette magát arra, hogy az igazi kívánságok a szeretetről és a törődésről szólnak. És bár Csillagúr többé nem tért vissza, Márk tudta, hogy a varázslat ott rejlik minden apró pillanatban, amit a szeretteinkkel töltünk.
