Once upon a time, on the edge of a village, lived Kajla the puppy. She was so young that she had just learned to walk. But all day long she had been listening to the deep and loud barking of the older dogs. He could not bark yet, and it bothered him very much. So he decided to ask Bodri, the oldest and the oldest dog in the village, to help him.
Egy erdőben a földbefúrt apró lyukacskákban élt a fekete hangyák szorgos népe. Apró lyukacskákon, hosszú, pici földalatti folyosókon juthatott be az ember a fekete hangyák csodálatos földalatti palotájába. Voltak ebben a földalatti palotában nagy-nagy termek, melyeket padlótól egészen a mennyezetig színültig töltött meg a felhalmozott gabona, a finom kenyérmorzsa és mindenféle más táplálék, melyekkel a
Egyszer volt, hol nem volt, túl a nagy hegyeken egy kis falucskában élt egy szegény-szegény özvegyasszony egyetlen kisfiával, akit Péternek hívtak. Naphosszat kinn az erdőn szedegették a rőzsét, amit a szegény özvegyasszony a piacra vitt, ezzel kerestek pár garaskát. Egyszer egy ilyen rőzseszedés közben nagy pelyhekben hullani kezdett a hó. A szegény özvegyasszony meghült az
Az erdőszélen, egy kis házban lakott egymagában a Vasorrú Bába. Nem ajánlom nektek, hogy ennek a kis háznak a közelébe merészkedjetek, majd én inkább elmesélem, hogy mennyi mindenféle csodálatos és félelmetes dolog van ebben a kis házikóban. A Vasorrú Bába kis házikójában éjjel-nappal nagy tűz pattog s a tűz fölött egy bűvös serpenyőben kotyvasztja a
Once upon a time, on the Peruvian Sea, beyond seven and seven countries, there was a king and his apprentice son. The king was thinking of marrying his son, when the king of a neighbouring country was greatly offended, and what could he do but stop his son's marriage, and with a terrible army he went to war. But
Once upon a time, across the seven seas, on the Peruvian Sea, there was a poor woodcutter. But this man was as poor as a church mouse, poorer even than that. He cut wood in the forest from dawn till dusk, but his lunch and his supper was stale bread and his guts. And once, as soon as
Hol volt, hol nem volt, nem is olyan nagyon messze, az Óperenciás-tenger innenső oldalán élt egyszer egy városban egy szegény özvegyasszony, egyetlen kisfiával, a szőkehajú, rózsásarcú Janival. Csendben és szűkösen éldegélt ez a szegény özvegyasszony és elégedett is lett volna sorsával, de volt egy nagy bánata. Mi is volt az, ami olyan nagy bánatot okozott
Egy városban élt egy szegény szabólegény, aki éjt-napot eggyétéve mindegyre csak rótta öltéseit a tűvel a finom szöveteken, egyre-másra csak készítgette a ruhákat. Tűjével olyan finoman és olyan aprókat tudott öltögetni, hogy híre elterjedt az egész városban, mindenki tudott a szegény szabólegény ügyességéről. Egy szép napon egy gazdag és előkelő úr kereste fel a szabólegényt;
A szegényember hajnalban fölkelt már és kapáját a válláravetve elindult a kukoricaföld felé. Tarisznyájában semmi más nem volt, mint kevés szalonna, meg egy darab kemény kenyér. Mire a nap fölkelt az égen, a szegényember nekilátott a kukorica megkapálásának. Szorgalmasan kapálgatott egészen délig, amikor a nap fejebúbjára sütött már. A szegényember nagyon elfáradt a kapálásban, melege
Once upon a time, once upon a time, but somewhere, seven countries away, across the Peruvian Sea, a limping aras: there was a poor man. This poor man had nothing in the world but a son, and his name was Gyurka. Well, he had a problem with his name, poor fellow. His mates used to tease him: 'Gyurka, do you have to
Olyan követséget se mindennap látni, mint amilyen tegnap délután az én szobámba beállított. Elől Pannácska, az édes, hátul Vilmácska, az ékes, közben, Garas kutya, az éhes. – Tessék helyet foglalni – ugrottam eléjük nagy készségesen, s úgy belevetettem magamat az öreg karosszékbe, hogy csak úgy reccsent. Nosza, Pannácska mindjárt az ölemben termett, Vilmácska a Pannácska
The pig once received some dog-skin writing, a letter of freedom. He guarded it like the light of his eye, carried it with him day and night; but one day he had to go on a long journey, he couldn't take the letter of freedom with him. He wondered what to do with it, and at last he decided to give it to his best friend, the dog, who would keep it for him while he was away. And the dog did.
You cannot copy content of this page