Göbölyös Attila 
Egyszer volt, hol nem volt, egy kis faluban élt egy huncut cica, akit Cilinek hívtak. Cili híres volt tréfás természetéről: mindig kitalált valami vidám csínyt, amivel megmosolyogtatta a körülötte élőket. Egy szép tavaszi napon, amikor minden virág nyílt a kertben, Cili úgy döntött, hogy megvicceli barátját, Bodrit, a szomszéd kutyát. Cili tudta, hogy Bodri nagyon
Egyszer volt, hol nem volt, egy csendes kis faluban élt egy kisvonat, akit Füstinek hívtak. Füsti nem volt olyan nagy és gyors, mint a többi vonat, de nagyon büszke volt arra, hogy minden reggel elvitte az utasokat a szomszédos városba. Egy nap azonban különös dolog történt: egy vihar miatt egy nagy fa rádőlt a vasúti
Egyszer volt, hol nem volt, egy napfényes réten élt egy apró kis virág, akit Virinak hívtak. Viri még nagyon fiatal volt, és mindennél jobban vágyott rá, hogy nagyra nőjön, és gyönyörű színes szirmokkal díszítse a rétet. Minden reggel türelmetlenül várt, hogy a nap felkeljen, és sugarai megsimogassák őt. Egyik reggel, amikor a nap első sugara
Egyszer volt, hol nem volt, egy hatalmas erdő közepén élt egy kis nyuszi, akit Nyafoginak hívtak. Nyafogi nagyon kíváncsi természetű volt, és szeretett új helyeket felfedezni az erdőben. Egy szép, napfényes reggelen úgy döntött, hogy körülnéz, és megnézi, milyen állatok élnek a fák mélyén, a bokrok alatt és a patak partján. Ahogy Nyafogi ugrándozott az
Egyszer volt, hol nem volt, egy csendes kis házban élt egy kíváncsi cica, akit Cilinek hívtak. Cili mindig felfedező útra indult a kertben, de egy nap úgy döntött, hogy valami izgalmasabbat keres: a város titkait. Aznap reggel, amikor a nap fénye besütött a konyha ablakán, Cili halk tappancsokkal kisurrant az udvar kapuján, és elindult a
Egyszer volt, hol nem volt, egy gyönyörű kis faluban élt egy fiatal gólya, akit Gellértnek hívtak. Gellért minden nyarat a faluban töltött, ahol a falu lakói szeretettel figyelték, ahogy a magas fészekből aláereszkedik és méltóságteljesen körberepüli a mezőket. Mégis, ahogy a napok rövidültek és az ősz beköszöntött, Gellért mindig eltűnt. A falusi gyerekek ilyenkor kíváncsiak
Egyszer volt, hol nem volt, egy különleges kis tök, akit Töpszinek hívtak. Töpszi egy tökmező közepén élt, ahol Halloweenkor minden tököt feldíszítettek és faragtak. Töpszinek azonban egy különleges álma volt: azt szerette volna, hogy ő ne csak egy szokásos lámpás legyen, hanem valami varázslatos küldetést teljesítsen Halloween éjszakáján. Egy borongós, ködös estén, amikor már közeledett
Egyszer volt, hol nem volt, egy csendes kisváros mellett állt egy régi, elhagyatott kastély, amelyet mindenki elkerült Halloween éjszakáján. Az emberek úgy tartották, hogy a kastélyban szellemek, boszorkányok és más varázslatos lények élnek, és akik belépnek oda, egy különleges kalandban lehet részük. Egy hűvös Halloween éjszakán három bátor gyerek, Dani, Emma és Peti, úgy döntött,
Egyszer volt, hol nem volt, egy kis város szélén élt egy kíváncsi kislány, akit Lilinek hívtak. Lili mindig izgatottan várta a Halloweent, mert ilyenkor az utcák telis-tele voltak töklámpásokkal, pókhálókkal és mindenféle színes jelmezekbe öltözött emberekkel. Egy különleges Halloween éjszakán, miközben Lili egyedül sétált hazafelé, megpillantott egy halványan világító kis utat az erdő szélén. A
Egyszer volt, hol nem volt, egy kisváros szélén élt egy kíváncsi kisfiú, akit Marcikának hívtak. Marci nagyon szerette a Halloweent, mert ilyenkor minden sötét, sejtelmes és izgalmas volt. Az utcákon szellemek, boszorkányok és pókhálók díszítették a házakat, és a levegő tele volt kalanddal. Halloween estéjén Marci egy különleges kalandra vágyott. Felvette kedvenc vámpírjelmezét, kezébe fogta
Egyszer volt, hol nem volt, egy kis faluban élt egy kíváncsi kislány, akit Emmának hívtak. Emma imádta a természetet, és különösen rajongott a szivárványokért. Minden alkalommal, amikor eső után megjelent az égen egy színes szivárvány, Emma azonnal kiszaladt a házból, és ámulattal figyelte. Egy nap, amikor különösen nagy eső zuhogott, Emma izgatottan várta, hogy a
Egyszer volt, hol nem volt, egy zöldellő hegyvidéken, ahol a levegő friss és tiszta volt, élt egy kíváncsi és bátor kecske, akit Kecó-nak hívtak. Kecó mindig arról álmodott, hogy egyszer feljut a legmagasabb hegycsúcsra, amit a faluban mindenki csak úgy emlegetett: „A Felhők Hegye”. Azt mondták, hogy aki elér oda, az megpillanthatja a világ legszebb