Mészáros Andrea 
Egyszer volt, hol nem volt, a nagy magyar Alföldön, egy különösen hideg tél után, amikor a folyók és tavak vastag jégpáncélt öltöttek, élt egy híres király, Mátyás. A nép között úgy tartották, hogy ha Mátyás napján, február 24-én megtöri a jeget, akkor közeledik a tavasz. De ha nem, a tél még hosszú ideig megmarad. Egy
Egyszer volt, hol nem volt, egy kis hegyi faluban, ahol a tél mindig csodaszép volt, élt egy hóemberfiú, akit Hógolyó hercegnek hívtak. Nem volt valódi herceg, de mindenki így szólította, mert mindig segített másokon, és minden hóember az ő tanácsát kérte, ha bajba került. Egy napon a falut különös veszély fenyegette. A nap szokatlanul erősen
Egyszer volt, hol nem volt, egy kis magyar faluban élt egy család, akik minden évben izgatottan várták a vízkereszt ünnepét. Ez a nap különleges jelentőséggel bírt számukra, mert ekkor jött el a falusi pap, hogy megszentelje a házukat. A szentelés nemcsak hagyomány volt, hanem egyfajta védelem is, amely az otthon minden lakóját megóvta a balszerencsétől
Egyszer volt, hol nem volt, egy kicsiny faluban élt egy öreg kovács, János bácsi, akinek munkája híres volt a környéken. Mindenki hozzá vitte a lovát, mert tudták, hogy János kezei közül csak a legjobb patkók kerülnek ki. Egy nap, miközben a kovácsműhelyében dolgozott, egy különleges darab született. Ez a patkó olyan simára és tökéletesre sikerült,
Élt egyszer egy kedves, de nagyon kíváncsi manó, akit Okoskának hívtak. Ő volt Télapó műhelyének legkisebb, de legeszesebb segítője. Míg a többi manó szorgosan dolgozott, Okoska állandóan kérdezgetett. Szeretett minden titkot tudni, és Télapó műhelyének minden kis részletét kiismerni. Egy szép téli estén, amikor éppen hullott a hó, Okoska rájött, hogy valami egészen különleges dolog
Valahol egy hóval borított falucskában állt egy régi templom, amely minden év karácsony estéjén egy gyönyörű haranggal hívta össze az embereket. Ez a harang különleges volt, mert amikor megkondult, mindenkit emlékeztetett a szeretet és az összetartás erejére. A falubeliek azt mondták, a harang hangja a Télapó műhelyéig is elhallatszik, és segít neki megtalálni a jó
Valahol a hegyek között, egy aprócska faluban, élt egy öregember, akit mindenki csak Máté bácsinak hívott. Máté bácsi magányosan tengette napjait, hiszen a családja régen elköltözött, a falubeliek pedig elfoglaltak voltak a saját gondjaikkal. Az ünnepek közeledtével még magányosabbnak érezte magát, különösen akkor, amikor esténként a szomszéd házakból vidám ének és kacagás szűrődött ki. Egy
Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy vörös orrú rénszarvas, Rudolf, aki Télapó segítője volt. Rudolf különleges volt – ő volt az egyetlen rénszarvas az Északi-sarkon, akinek az orra világított, mint egy karácsonyi fényfüzér! Bár kezdetben mindenki furcsállta, hamar kiderült, hogy ez a különleges orr milyen hasznos lehet. Egy szép téli estén, éppen december
Egyszer volt, hol nem volt, egy nagy, zöldellő farm közepén élt egy kedves, piros traktor, akit Traktor Tomnak hívtak. Tom minden nap szorgalmasan dolgozott a farmon: szántotta a földeket, segített a gazdának a termények betakarításában, és minden farmon élő állattal jó barátságban volt. Mindenki szerette Tomot, mert sosem panaszkodott, és mindig készséggel segített bárkinek. Egy
Egyszer volt, hol nem volt, egy zöldellő mező közepén állt egy magányos kóró. A kóró nem volt különösebben szép: vékony, száradt szárai a szélben hajladoztak, levelei rég elszáradtak, és úgy érezte, hogy senki sem figyel rá. Az összes virág körülötte vidáman virágzott, a fák magasra nőttek, és az állatok is csak átszaladtak mellette anélkül, hogy
Egyszer volt, hol nem volt, élt egy apró, kedves kis csiga, akit Csigusznak hívtak. Csigusz a rét leglassabb lakója volt, de soha nem aggódott emiatt, mert tudta, hogy a saját tempójában is elér mindenhová, ahová csak akar. Egy nap, miközben Csigusz komótosan kúszott a harmatos fűben, megpillantotta barátait, a nyuszikat, akik vidáman ugráltak a réten.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kis falu, ahol minden ház ablakát gyönyörű cserepes virágokkal díszítették. Ebben a faluban élt egy kisfiú, Máté, aki nagyon szerette az édesanyját. Anyák napja közeledtével Máté elhatározta, hogy idén valami különlegeset ad ajándékba. – Anya, Anya! – kiáltott egy reggel izgatottan, miközben a konyhába szaladt. – Mit